Sajtóközlemény

Kvízjátékban tesztelhetik környezettudatosságukat az érdeklődők

2014. március 6., Budapest – Sikeresen zárult a Humusz Szövetség és tagszervezetei által lebonyolított országos Nulla Hulladék Turné, amely 2013-ban 32 fesztivált érintett. A program online folytatódik a Nulla Hulladék Kvízzel.

A Humusz Szövetség több mint 50 civil szervezetet tömörítő ernyőszervezetként a hulladékmegelőzés és -csökkentés elősegítését tűzte ki célul. A szervezet 2009-ben elindított Nulla Hulladék Programjában kiemelt szerepet kap a lakosság szemléletformálása olyan tanácsokkal, mindennapi tippekkel, amelyek a hulladék keletkezésének megelőzését, más megközelítésben az átgondolt fogyasztást és a hulladékszegény életmód terjedését segítik. A cél, hogy az anyagokat a termelés-fogyasztás körforgásában tartsuk, és minél kevesebb természeti erőforrást éljünk fel.

A hulladék által okozott környezeti problémákkal a lakosság nagy része tisztában van. Az összefüggéseket azonban jóval kevesebben látják át. A szelektív gyűjtés mellett, részben helyett sokkal inkább a fogyasztói döntésekre és a kereslet által meghatározott termelési technológiákra kell a hangsúly helyezni a megoldás érdekében. Az EuroStat felmérése* is jól mutatja, hogy a lakosság mennyire nem köti össze a fogyasztási szokásokat a hulladék által okozott környezeti problémákkal. A megkérdezettek 80 százaléka teljesen egyetért azzal, hogy a környezeti problémák közvetlen hatással vannak a mindennapi életükre. A lakosság 46 százaléka sorolja a hulladéktermelést az öt legsúlyosabb környezeti probléma közé, miközben csak a 19 százalék sorolja ugyanebbe a kategóriába a fogyasztási szokásokat.

A fogyasztás-hulladék között hiányzó kapocs megteremtését tűzte ki célul a Humusz Szövetség egy éven át tartó rendezvénysorozatával. A Nulla Hulladék Turnén a Humusz és tagszervezetei 32 fesztiválon, összesen 58 napon találkoztak személyesen a nagyközönséggel, hogy az információs standokon tájékoztatást nyújtsanak, egyéni tanácsadással segítsék az érdeklődők környezettudatos gondolkodásra történő áttérését a mindennapokban. Játékok, totók, kiállítás és kiadványok sokasága biztosította, hogy mindenki megtalálja a számára érdekes témákat. A fesztiválokon való megjelenést a helyi napilapokban és a Facebookon zajló médiakampány támogatta. Az eseménysorozattal és a hozzá kapcsolódó kampánnyal több millió embert sikerült elérnie a civil szervezeteknek.

Azoknak, akikkel nem sikerült találkozniuk továbbra is elérhető a kampányt végig kísérő teszt a www.humusz.hu/nuhukviz oldalon, amelyből minden játékos megtudhatja, hogy mennyire környezettudatos a hétköznapokban. A kvíz hat témakörön - Kert, Otthonunkban, Vízhasználat, Szabadidő, Étkezés, Vásárlás címmel – vezeti végig a játékosokat a felfedezés és önismeret útján.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

*Attitudes of European citizens towards the environment, Eurobarometer 2011.

A Humusz Szövetségről:

A Humusz Szövetség 18 éve dolgozik azon, hogy a fenntartható termelés és fogyasztás napi gyakorlattá váljon és ehhez rendelkezésre álljon az ehhez szükséges ismeret. A szervezet a Nulla Hulladék Hálózat nevű országos, több mint 50 helyi civil szervezetből álló szövetséget működteti. Központi budapesti irodájában lakossági tanácsadással, felnőtteknek szóló előadásokkal, cserebere börzékkel, bevásárlókörrel segíti a hozzá csatlakozó pártoló tagokat. A Humusz Házban könyvcserélde, farmergyűjtő pont, és közösségi komposztáló is rendelkezésre áll.

Online adatbázisai is népszerűek, úgymint a javítóműhelyek, a visszaváltható italos csomagolások és a hulladékátvevő-helyek adatbázisa.

Érdekérvényesítő munkája során állandó kapcsolatot tart a hulladékos téma érintettjeivel, részt vesz a szakpolitikai egyeztetésekben, véleményez jogszabályokat stratégiákat, és önkormányzatok számára ún. nulla stratégiák kidolgozásával is foglalkozik.

További információ:

Graczka Sylvia

Humusz Szövetség

1111. Bp., Saru u. 11.

www.humusz.hu

tel.: (1)386-2648

fax: (1)279-1844

Befejeződött a Vidékfejlesztési Minisztérium által támogatott Közép-Tiszavidék Tisza-szakaszainak megtisztítása a tájsebeket jelentő illegális hulladékoktól pályázat

Mint már hírt adtunk 2012-ben, társszervezetünk a Herman Ottó Természetvédő Kör támogatást nyert a Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán 5 Tisza-menti település (Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Csataszög, Kőtelek és Nagykörű) illegális hulladéklerakóinak felderítésére, felszámolására valamint az itt élők szemléletformálására.

A civil szervezet munkatársai 2012 elejétől kezdve munkálkodtak ezen a feladaton, aminek eredményeképp a települések iskoláit több alkalommal meglátogatták és a gyerekeknek ismeretterjesztő előadást tartottak az illegális hulladéklerakók veszélyeiről, valamint a hulladékok keletkezéséről és ennek problémájáról. Az egyesület környezet-, és természetvédelemmel kapcsolatos kiadványokkal, könyvekkel, matricákkal is kedveskedett a gyerekeknek, valamint a tanáraiknak.

Törökszentmiklós több területén – az önkormányzat és a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársaival együtt –felszámoltak illegális hulladéklerakókat és reményeink szerint ezek nem fognak újra keletkezni. Ennek érdekében ellenőrzéseket folytattak és folytatnak az elkövetkező időkben is.

Reméljük, hogy sikerült felhívni az emberek figyelmét erre az egyre nagyobb problémára és elindítanunk valami változást a gyermekek gondolkodásában is, hogy jobban odafigyeljenek a környezetükre és ezáltal ők indítsanak el változásokat az idősebb generációkban.

Képek a programból

Szász Béla

Herman Ottó Természetvédő Kör

A Humusz egy remek összefoglalót (adatbázist) a betétdíjas (többutas) csomagolásban forgalmazott italokról (sörök, borok és egyéb italok) készített. Tanácsadáshoz, környezettudatos vásárlás témájú cikkekhez jól jöhet.
http://www.humusz.hu/betetdij

2013. Szeptember 4, Túrkeve - A Humusz Szövetség és tagszervezetei nyár elején indították el az év végéig tartó országos Nulla Hulladék Turnét. A turné következő állomása a Túrkeve Város Napja (Túrkeve), ahol 2013. szeptember 6-8. között a Nimfea Természetvédelmi Egyesület közreműködésével különböző helyszíneken várják a hulladék csökkentése és megelőzése iránt érdeklődő lakosokat.

A Humusz Szövetség országos kampányának fő célja a lakosság szemléletformálása olyan tanácsokkal, mindennapi tippekkel, amelyek a hulladék keletkezésének megelőzését, más megközelítésben az átgondolt fogyasztást és a hulladékszegény életmód terjedését segítik. A civil szervezet tagszervezeteivel együttműködésben valósítja meg a turnét, Nulla Hulladék Hálózatának jelenleg 52 helyi civil szervezet a tagja.

Az elmúlt évek egyre intenzívebb kampányai nyomán a lakosság számára egyre nyilvánvalóbb környezetvédelmi probléma lett a hulladék. A hulladékkezelési módszerek környezeti szempontú rangsorolásában a törvény szerint is a környezeti szempontból legkedvezőtlenebb megoldás a hulladék lerakása, illetve égetése. Ennél csupán egy fokkal jobb az anyagában történő újrahasznosítás. Kevesen tudják azonban, hogy az ezt segítő kapacitások, illetve a hulladékból származó ún. másodnyersanyagok felvevőpiaca az ipari oldalon egyelőre alig alakult ki hazánkban. A gyakorlatban a szelektíven gyűjtött hulladékunk nagy része külföldön végzi, azaz értékes alapanyagokat exportálunk, tovább növelve a gazdasági függőségünket. Ráadásul az újrahasznosítás csak akkor nyer értelmet, ha a fogyasztók később a visszanyert anyagokból készült termékeket választják, ami egyáltalán nem jellemző szempont a vásárlásoknál ma Magyarországon. Ezeknél kisebb környezeti terhelést jelent az újrahasználat (avagy újratöltés), amelyre csomagolások tekintetében Magyarországon elvétve találunk példát. Vitathatatlanul a legkörnyezetkímélőbb az a fogyasztási mód, amely során eleve cél, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. Ez az ún. hulladékos hierarchia, amelyben a megelőzés kap prioritást.

„A nulla hulladék célkitűzés nem technológiai megoldás vagy szolgáltatás, inkább egy újszerű gondolkodásmód és életstílus. A megelőzés jegyében a fogyasztást és a termelést kell hulladékszegénnyé tenni.” – mondta el Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség elnöke. „Ezt kiegészítő más hulladékcsökkentő módokat is népszerűsítünk programunkban, így a komposztálást, az újrahasználatot és az újrahasznosítást. Az összetett megközelítés mutatja, hogy nem csak a hulladékgazdálkodók feladatáról van szó. A közös gondolkodásba a társadalom számos csoportját be kell, be lehet vonni. A gondolatokat sem szűkíthetjük le csak a hulladékkezelési módokra, helyette, mellette önismeretre, folyamatos kreatív tanulásra, közösségépítésre, együttműködésre, önellátásra, helyi önrendelkezésre, rugalmas struktúrák kialakítására kell törekednünk.”

„A Szentmiklósi Napokon szeretettel várjuk az érdeklődőket 2013.07.13-án a Nulla Hulladék standnál olyan programelemekkel, mint a Re-Set Gondold újra! társasjáték, totók és kvízjátékok. A látogatók a helyszín a nulla hulladékos 10 pontot részletesen bemutató kiállításon ismerkedhetnek a témával, amelyek mellé számos mindennapi hasznos tanácsokat tartalmazó kiadványokat is kínálunk. Standunkon maradékokból, hulladékokból készült kézműves foglalkozásokat is tartunk.” – mutatta be a helyszíni programot Molnár Géza, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület programvezetője.

Más szavakkal: akkor kell végiggondolni, hogy mennyi hulladékot fogunk termelni, amikor leveszünk egy terméket a polcról. A háztartások takarékosabbá tétele, nem csupán a hulladék csökkenését fogja előidézni, hanem több marad a pénztárcában is. A környezettudatos, hulladékcsökkentésre törekvő fogyasztó 10 pontja:

1. Viszek magammal bevásárlólistát, vászontáskát vagy kosarat.

2. Laposra taposom, és szelektíven gyűjtök.

3. Komposztálok.

4. Megjavíttatom, újra használom.

5. Elcserélem, továbbadom.

6. Piacon vásárolok, támogatom a helyi kereskedelmet.

7. Keresem az újrahasznosított termékeket.

8. A visszaválthatót választom.

9. Könyvtárba és kölcsönzőbe járok.

10. Csökkentem a postai levélszemetet.

A Nulla Hulladék Turnéval párhuzamosan, folyamatosan elérhető lesz a kampányt is kiegészítő Trashed c. film. A számos díjat besöprő, a Cannes-i filmfesztivált is megjárt Trashed c. film Candida Brady dokumentum-riportfilmje, amely a világszinten egyre fokozódó hulladékproblémákat tárja fel. A film főszereplője Jeremy Irons keresztül-kasul járta a világot, hogy bemutassa fogyasztói társadalmunk visszásságait, a film zenéjét pedig Vangelis jegyzi. A film – a Humusz Szövetség szakmai közreműködése révén – magyar felirattal is elérhető a www.humusz.hu/trashed oldalon.

A fesztiválok beharangozói folyamatosan megjelennek a www.humusz.hu/nullahulladekturne oldalon, a Humusz Szövetség Facebook oldalán, továbbá a helyi napilapokban is.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Bővebb információ a Humusz Szövetségről: http://www.humusz.hu/bemutatkozunk

A "Nimfea" Természetvédelmi Egyesület (teljes nevén: Nimfea Környezet- és Természetvédelmi Szövetség) jelenleg a Tiszántúl egyik legnagyobb szervezete, több mint 1000 taggal, 13 jól működő helyi csoporttal (ill. tagszervezettel), és egy Központi Irodával Túrkevén, melynek feladata a gördülékeny működést biztosítani. A szervezet Magyarország Alföldi régióján foglalkozik nem kormányzati szervként számos környezet- és természetvédelmi feladat ellátásával, de az elmúlt időszakban egyre több országos, sőt Kárpát-medencei feladat ellátására is vállalkozott, így működési területe is folyamatosan nő. Bővebb információ: www.nimfea.hu

További információ a filmről: http://trashedfilm.com/

A nulla hulladékos tíz lépésről bővebben:

Tíz lépés a hulladékcsökkentésért

A hulladékcsökkentésnek számos olyan formája a mindennapokban, ami sokat jelent környezeti szempontból, mégsem gondolunk rájuk. Ezeket juttatjuk most az olvasó eszébe. Íme, néhány olyan apró trükk, ami nem követel nagy áldozatot, segítségükkel azonban zölddé varázsoljuk háztartásunkat, kevesebb szemetet termelünk, tudatosabban fogunk fogyasztani és még meg is takarítunk.

1. Viszek magammal bevásárlólistát, vászontáskát vagy kosarat.

Felmérések bizonyítják, hogy a vásárlások 40 százalékát a boltban – többnyire a reklámok hatására – rögtönözzük, ennyi felesleges fogyasztástól kímélhetjük meg pénztárcánkat, ha bevásárlólistát készítünk. Ne fogadjuk el, különösképpen ne vegyünk nejlonzacskót, hordjunk magunkkal vászonszatyrot!

2. Laposra taposom, és szelektíven gyűjtök.

A szelektív gyűjtés fontos, ezért legyen mindenki számára alapvető, de a háztartási hulladék csak nagyon kis részére nyújt megoldást. A társasházaknál, intézményeknél érdemes megfontolni a házhoz menő szelektív gyűjtés megrendelését, mert bizonyítottan nő a gyűjtési kedv és a gyűjtők aránya, valamint jelentős megtakarításokat lehet vele elérni, hiszen a válogatott hulladéknak piaca van.

3. Komposztálok.

A módszernek nincs költsége, csak a megfelelő ismeretek kellenek ahhoz, hogy egy a kertben felállított komposztálókeretbe miből mennyit dobhatunk bele. Társasházban ugyanúgy lehet komposztálni, mint kertes családi házban, csak egy apró terület kell hozzá. A keletkező komposzttal megspórolhatjuk a műtrágyák, tápok és virágföldek költségét.

4. Megjavíttatom, újra használom.

A túltermelés és a fogyasztási kényszer miatt lett divat, hogyha valami elromlik, akkor azt kidobjuk. Ezt a pazarlást kerülhetjük el azzal, ha már vásárláskor olyan jó minőségű terméket veszünk, ami javítható, van hozzá alkatrész és szervízhálózat. Az újrahasználat csak a kreativitáson múlik, mert egy tárgynak rengeteg funkciója lehet azon kívül, amit a gyártók kitaláltak neki.

5. Elcserélem, továbbadom.

Csináljunk félévente lomtalanítást otthonunkban, nézzük át, hogy melyek azok a tárgyak, amelyek épek, de mégsem használjuk. Ezeket adjuk tovább el cserebere börzéken. Mutassunk példát azzal, hogy elajándékozzuk vagy adományként kínáljuk a számunkra már felesleges tárgyakat.

6. Piacon vásárolok, támogatom a helyi kereskedelmet.

A piacozáshoz a friss áru önmagában meggyőző érv, de az is fontos, hogy a hazai termelőktől való vásárlással magunk is segítjük a munkahelyek megőrzését. A választásunk ráadásul környezettudatos, hiszen a rövidebb szállítás, tárolás kevesebb szennyezéssel jár. A helyi élelmiszer gyorsabban kerül az asztalunkra, vagyis – a külföldről ideszállított áruval szemben – itt nincs szükség a rengeteg tartósítószerre sem.

7. Keresem az újrahasznosított termékeket.

A szelektív gyűjtésnek kizárólag akkor van értelme, ha az abból készült újrahasznosított termékeket vesszük. Ha tehát az első lépést megtettük, akkor tegyünk azért is, hogy az anyagok valóban körforgásban maradjanak. Külföldön az újrahasznosított dizájntermékek a legdivatosabbak közé tartoznak.

8. A visszaválthatót választom.

A betétdíjas csomagolások épségben visszajutnak a gyártóhoz, ahol kimossák és újratöltik. Van annál környezetkímélőbb módszer, mint ugyanazt a terméket újra és újra használni? Ha visszaváltható csomagolásban vesszük italunkat, akkor a csomagolás árát visszakapjuk, amit egyébként az eldobható csomagolásnál is kifizettetnek velünk. Utóbbit a kukánknak vesszük.

9. Könyvtárba és kölcsönzőbe járok.

A közösségi, közös használatról van itt szó. Az egyenként megvásárolt sok száz ugyanolyan tárgy helyett később csak egyetlen hulladék fog keletkezni. DVD-t, alkalmi sportoláshoz felszereléseket, jelmezeket, barkácsgépeket kölcsönzőkből szerezzünk. Ajánljuk mindenkinek a figyelmébe a könyvtárakat is. Saját ritkábban használt tárgyainkat – fűnyíró, létra, szerszámok stb. – osszuk meg másokkal!

10. Csökkentem a postai levélszemetet.

A papírhulladék tetemes részét a postai levélszemét adja. A kéretlen levelek ellen csak kevés jogi védelmünk van. Mindenesetre társasházban legyen ezeknek egy közös gyűjtőhelye, gondoskodjunk a szelektív gyűjtésükről, ragasszunk ki elutasító matricát a postaládára. A direkt marketing ellen védhetjük magunkat azzal, hogy a Központi Nyilvántartóban és a telefontársaságoknál titkosítjuk adatainkat. A nyereményjátékoknál olvassuk el az apró betűs részt, mert aláírásunkkal ilyenkor hatalmazzuk fel a gyártókat arra, hogy megtöltsék postaládánkat a reklámleveleikkel.

A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás egymásra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédõk Szövetsége. Az idei száraz nyár és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) friss jelentése is utalnak arra, hogy az éghajlatváltozás komolyan érinti a fajok és az élõvilág sokszínûségének csökkenését, ugyanakkor a zöld felületek megóvása segíti kivédeni az éghajlatváltozás negatív hatásait. A szervezet egyúttal felhívja a figyelmet az egyén felelõsségére.

Bár az IPCC jelentése szeptemberben jelenik meg, az elõzetes hírek alapján az éghajlatváltozási elõrejelzések sokkal súlyosabbak, mint az elõzõ 2007-es jelentésben voltak. Várható, hogy a negatív hatások felerõsödnek, a tengerek-és óceánok vízszintjének emelkedése a közeljövõben akár New Yorkot és Londont is veszélyeztethetik. Az éghajlatváltozás egyik tüneteként egyre gyakoribbá és szélsõségesebbé váló idõjárás felhívja mindannyiunk figyelmét: nem elég a rész-problémákat kezelni és felszínes megoldásokkal foglalkozni, hiszen a természetben a rendszerek összefüggnek, mint például a biológiai sokféleség az éghajlatváltozással - mondta Botár Alexa a Magyar Természetvédõk Szövetségének programvezetõje.

Az éghajlatváltozás jelentõsen hat a biológiai sokféleségre: megnehezíti a fajok alkalmazkodását - kiemelten a bennszülött, szûk tûrésû fajokét -, azáltal, hogy új özönfajok és kártevõk bukkannak fel, illetve a körfolyamatok megváltoznak pl. egy-egy terület vízellátottsága drasztikusan csökken vagy nõ. Az adott terület természeti (ökoszisztéma) szolgáltatásai így jelentõsen csökkenhetnek, például veszélybe kerülhet a megfelelõ talajképzõdés, vízkörforgás, beporzás, élelmiszertermelés. Mindezek miatt az embernek egyre nagyobb beavatkozással egyre több energiát kell befektetnie, hogy a csökkenõ ökoszisztéma szolgáltatásokat pótolja, így sokszor ördögi körök jönnek létre.

A csökkent biológiai sokféleség visszahat az éghajlatváltozásra. A földmûvelés kimeríti a talaj szénkészleteit, a talaj kevesebb szenet tud megkötni, nõ az üvegházgáz kibocsátás, ami erõsíti az éghajlatváltozást. A felborult egyensúlyú ökológiai rendszerek a klíma szabályozására kevésbé képesek. Ráadásul a biológiailag sokszínû Magyarország érzékenyebb az éghajlatváltozásra, mint sok más európai terület: ha világátlagban egy Celsius fokot emelkedik a felszíni hõmérséklet, az nálunk 1,5-2 C fokos emelkedést jelenthet. Ennek fõ oka a kedvezõtlen hazai felszínborítottság, mivel a nagy kiterjedésû szántóföldek relatíve alacsony természeti szolgáltatást nyújtanak.

A biológiai sokféleség megõrzésében a jogi és gazdasági szabályozó rendszerek fontosságára, a hatékony nemzetközi és kormányzati törekvéseken túl pedig az egyén felelõsségére hívja fel a szervezet a figyelmet.

Az elmúlt néhány hónapban, hat megyében összesen több mint 300 érdeklõdõ kapcsolódhatott be a Magyar Természetvédõk Szövetségének önkéntes programjaiba. Az önkéntesek madárodú-készítésben és madárgyûrûzésben, élõvilág-felmérésekben vagy éppen özöngyomok irtásában próbálhatták ki magukat, miután megismerkedtek azzal a svájci-magyar programmal, amely nemzetközi jó példákat mutatott a magyar önkénteseknek. Az akciók eredményeképpen a jövõben további 300 önkéntes segíti a biológiai sokféleség védelmét itthon, a Magyar Természetvédõk Szövetsége és tagszervezetei munkája keretében.

Háttér információ: Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség kapcsolatáról bõvebb információ a Magyar Természetvédõk Szövetsége javaslatcsomagjában: http://www.mtvsz.hu/dynamic/nbs_civiljavaslat_30oldalas.pdf (17. oldaltól) IPCC jelentés, New York Times cikk: http://www.nytimes.com/2013/08/20/science/earth/extremely-likely-that-human-activity-is-driving-climate-change-panel-finds.html?pagewanted=all&_r=0

A Herman Ottó Természetvédő Kör sikeresen pályázott a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél a Földünk-Világunk nevű tábor megvalósítására.

Az alapötletünk az volt, hogy egy olyan tábortervet készítsünk el, ami egyrészt szórakozást nyújt a gyerekek részére, ugyanakkor lehetőséget is teremt arra, hogy új ismereteket szerezzenek a nyári kikapcsolódás folyamán.  Lényeges pontja volt a pályázatunknak, hogy rászoruló gyerekek tudjanak eljutni a táborba és ebben nagy segítségét láttuk a Túrkevei iskolák pedagógusainak, akik segítettek kiválasztani azokat a diákokat, akik rászorulók, ugyanakkor jól teljesítenek az iskolákban.

Miután a nyári táborok nagy többsége egy-egy dologra összpontosít (pl. horgászta, madarászás, vízi tábor, stb.), nekünk az az ötletünk támadt, hogy csinálunk egy olyan tábort, ami megpróbálja a természet működését kompletten bemutatni a gyerekeknek. Ezért – nagy vonalakban – az alábbi programot találtuk ki:

1. nap                       Csillagászat (éjszaki csillagvizsgálattal)
2. nap                       Geológia (a talaj szerepe a természetben, ásványok és kőzetek)
3. nap                       Növények (védett , termesztett és gyógynövények)
4. nap                       Állatok (állatlesen)
5. nap                       Az ember szerepe a természetben (az emberi károkozás, felelőtlenség,

                               tanulság)

Minden reggel előre elkészített power-point anyag előadásával kezdődött, majd váltogatták egymást a szabadprogramok és a gyakorlati előadások. Többször mentünk kerékpár- vagy tanösvénytúrára is. Délutánonként két játék között egy teszt megírására is sor került, melyet a tábor végén értékeltünk és a 6 legjobban szereplő külön díjazásban is részesült.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy szükség van az ilyen jellegű táborokra is, hisz vannak olyan gyerekek, akik érdeklődnek a természet iránt. Persze gyerekekről van szó, így mindenképp nagy jelentőséget kell fektetni a játékra és a játékos tanulásra is.

Reményeink szerint jövőre is meg tudjuk majd szervezni ezt a tábort, sőt szívesen osztjuk meg a tapasztalatainkat más szervezetekkel is, akik szeretnének ilyen vagy hasonló tábort szervezni.

Szász Béla

Herman Ottó Természetvédő Kör

Miután az elmúlt hónapokban megismerkedhettünk a hazánk területén az elmúlt évszázadokban élt állatokkal fontos említést tennünk azokról is, akik úgymond a kiszolgáló személyzetet biztosították hozzájuk.

A legfontosabb ilyen állatok a kutyák voltak, hiszen ők voltak azok, akik a védelmet nyújtották a birkának, a marhának. Sajnos, ha feltesszük a kérdést, hogy feltudnánk –e sorolni az őshonos kutyafajtáinkat – a tapasztalatok szerint – sokaknak beletörne a bicskája.

Ezért is leírom ide a teljes listát:

Vadász kutyák: drótszőrű magyar vizsla, simaszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár

Terelő kutyák: puli, pumi, mudi

Területvédő kutyák: kuvasz, komondor

 Sajnos az elmúlt időkben ezen fajták génállománya nagyon leromlott és csak manapság kezdődik meg egy olyan tenyésztés, ami komoly tudományos alapokon folyik. Nemcsak a küllemi elvárásokat vizsgálják, hanem azt is, hogy az a kutya igenis használható legyen munkára.

Sok esetben sajnos ez problémát jelent.  Nagytestű kutyáinkat - amelyek jó munkakutyák voltak - nagyrészt a második világháborúban kilőtték. Tették a dolgukat és védték a területet, így sokszor golyót kaptak. Azok maradtak meg, amelyek elbújtak, megijedtek és sokszor ezekből az állományokból kell visszahozni a régi, bevált fajtákat. Az erdélyi kopót dúvadnak nyilvánította a régi rendszer Romániája s majdnem sikerült teljesen kiirtani a fajtát. Csak néhány hazai ember vakmerő munkájának köszönhető a fentmaradása. Sajnos majdnem mindegyik fajtának nehéz sorsa volt. Az agár is majdnem eltűnt, de a vizslát is csak nemzeti összefogással sikerült megmenteni a kipusztulástól az 1900-as évek elején.

A kuvaszok megmentésért pl. a Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program (http://www.kuvaszokesnagyragadozok.hu/hu/) tevékenykedik aktívan, akik tagjai a Nimfea Természetvédelmi Egyesületnek is. Az ő munkájuk az egész Kárpát-medencére kiterjed, hisz Erdélyben és a Felvidéken is vannak kihelyezett kutyáik, akik ténylegesen védik a nyájakat a farkasoktól és a medvéktől. Szerencsére egyre több hasonló csapatról hallhatunk és egyre nagyobb igény van arra, hogy ezek a fajták túléljék az elkövetkező időket is és ne csak elkorcsosulva maradjanak fent valamelyik tanya hátsó udvarán.

Szász Béla

Beklen Alapítvány

Ingyenes tábort szervezhetünk a HOTEK erdőben

A Herman Ottó Természetvédő Kör sikeresen pályázott a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél abból a célból, hogy városunk hátrányos helyzetű, ugyanakkor jól tanuló diákjainak egy része (20 gyermek) ingyenesen, jó hangulatban tudjon eltölteni egy hetet a HOTEK erdőben. A tábor neve: Földünk-Világunk tábor. Ideje: 2013. augusztus 5-9.

A táborban a gyermekek megismerkedhetnek a csillagászat alapjaival (éjszakai csillagvizsgálattal), a talaj kialakulásával, élővilágával, a növények és állatok képviselőivel, jelentőségükkel, valamint az ember szerepével a földön. Az előadásokon kívül nagy hangsúlyt fordítunk a gyakorlati ismeretek megszerzésére (kerékpártúrával egybekötve), valamint a játékra.

A gyermekek kiválasztásában az iskolák igazgatóinak és természetismeret tanárainak a segítségét kértük, akik a válogatást megkezdték.

Szász Béla

Herman Ottó Természetvédő Kör

Hazánk területén több őshonos baromfi fajtát tenyésztettek ki az őseink. Az emberek jó része (főként városon) elsősorban a tyúkra gondolnak a baromfi kategória alatt, de természetesen ide tartozik a pulyka, a kacsa és a liba is. Ugyan ezek az állatok sem hazánk területén alakultak ki, de azért ahhoz már elég régen élnek itt ahhoz, hogy idomulni tudjanak a helyi időjáráshoz, környezethez. Éppen ezért az állam védelem alá helyezte ezeket a fajtákat is, hogy meg tudják menteni a következő nemzedékeknek számára.

Egy évszázaddal ezelőtt még szinte csak azok a fajták voltak megtalálhatóak hazánk területén, amiket ma őshonos baromfinak nevezünk. A későbbiek folyamán viszont megjelentek a hibrid fajták (tyúk és pulyka) amik visszaszorították a hagyományos állományokat. A tyúkok őse a bankivatyúktól származik és i.e. 2500 környékén háziasították Dél-Ázsiában. Ma jelenleg az üzemi tartásban tartott tyúkok gyakorlatilag 100%-a hibrid. Ezek lehetnek tojó vagy húshibridek. Ugyanakkor az emberek jelentős része kezd ráébredni a hibridek hátrányaira. Ezeket kifejezetten nagyüzemi tartásra fejlesztették ki, így a háztáji tartásra kevésbé alkalmasak, bár jól megélnek a háztájiban is. Ugyanakkor az őshonos magyar tyúkok (kendermagos, magyar sárga, magyar fehér, erdélyi kopasznyakú, fogoly színű) a tojástermelés mellett jó minőségű (és mennyiségű) húst is biztosítottak a gazdának. Igaz a tojás is és a hús is kevesebb az intenzív tartáshoz képest, ugyanakkor a fenntartásuk jóval gazdaságosabb.

A pulyka őse az Észak-Amerikában ma is honos vadpulyka. Háziasítását i.e. 1000 környékén kezdték meg. Pulykából őshonos fajunk a bronz és a rézpulyka. A hibridek kialakításával a hústermelést növelték.

A lúd háziasítása Európában a nyári lúdból indult meg. Már az ókorban is tenyésztették. Őshonos libánk a hortobágyi fodrostollú lúd, míg kacsából a magyar kacsa tartozik ide. Ezen két fajnál nem hoztak létre hibrideket, ugyanakkor a fajta tisztaságát veszélyeztetik a más országokból behozott fajták.

Az őshonos magyar baromfik kimondottan a magyar viszonyokhoz alkalmazkodtak, így –amennyiben van szabadon bejárható területük- minimális terménnyel is eredményesen nevelhetők fel, de kisebb tyúkudvarban is eredményesen tarthatók. 

Szász Béla

Beklen Alapítvány 

A történetekből ismerjük, hogy a szürkemarha volt az az állat, ami őseink szekereit húzta a Kárpát-medencébe érkezéskor, tehát a feledés homályába nyúlik vissza, hogy mióta tartanak velünk. Túrkeve környékéről viszont pontosabb információink vannak a fajtáról, valamint az eltűnéséről.

Az 1850-es években kezdték szabályozni a Berettyót. Ez az időpont egy hatalmas választóvonal volt az itt élő emberek életében, hisz az addigi, folyamatosan kiöntő Berettyó tudta biztosítani a terület vízellátását. Ezek után viszont a gátak közé szorított Berettyó nem volt képes öntözni a legelőket, és a területek nagy része szárazra került. Ezáltal jelentősen csökkent a legelők termékenysége is. A másik probléma az 1863-as aszály volt, amikor is a legelő állatok sorra pusztultak el. Ez nagy választóvonalnak bizonyult, hisz a állatállományok hullottak (Szürke marha, juhok, lovak), és a gazdák nem a régi fajták töltötték fel a régiek helyét, hanem a nyugatról terjedő új fajtákat részesítették előnyben. Jelenleg elsősorban turisztikai és természetvédelmi célokra tartják, több nemzeti parkunk és civil szervezetünk is génmegőrző tevékenységet végez.

A magyar tarka (mivel jobb tejelő volt) az 1800-as évek végi kitenyésztésétől kezdve mindig jelen volt az állományokban. Az 1970-es évekig kísérleteztek keresztezésekkel, de egy akkori rendelet hatására az állomány létszáma lecsökkent. Jelenleg a tehénállomány 15-20%-át adja ez a fajta.

A hagyományos fajtákról történő átállás hatásai az elmúlt időszakokban kezdenek a felszínre kerülni. A rendszerváltás után az évek múlásával egyre inkább teret hódított a természetvédelem is, és a szakemberek felfigyeltek olyan változásokra a gyepekben, amik előtte nem kerültek felszínre. A régi legelők jó részét feltörték szántóföldnek, ami pedig megmaradt gépi eszközökkel kezelték. Ennek hatására a vegetáció összetétele megváltozott és sok vadon élő állatfaj nem tudta már megtalálni a számítását a területen. Egyre nagyobb teret nyertek a gyomok és egyre kisebb lett a fű tápértéke is. Pedig a gazdáknak is nagy lehetőséget rejtenek ezek a hagyományos fajták, hisz ezen a területen fejlődtek, éltek sokszor évszázadokon keresztül, sok esetben itt kialakult tájfajtákról van szó. Kimondottan a magyar föld sajátosságaihoz alakították őseink, így képesek túlélni az itteni időjárásviszonyokat. Ez pedig egyre fontosabb szempont lehet az elkövetkező években-évtizedekben. A kisgazdáknak fontos szempont lehet az is, hogy mekkora összeget és munkát kell ráfordítani egy-egy egyed fenntartására. Hisz lehet, hogy egy tehén intenzív tartással 30-40%-al több tejet képes adni ugyanakkor, ha a tartási költségek csak a negyedét teszik ki a hagyományos tartással, összességében jobban járhat a gazda is.

A rackajuh (Hortobágyi fehér és fekete, valamint a gymesi racka) is hasonló helyzetbe került a 1863-as aszálykor. Az elpusztult állományokat merinóval töltötték fel, mivel akkoriban nagy jelentősége volt a gyapjúnak. Mára a gyapjú inkább problémaként jelenik meg, ugyanakkor a racka húsa sokkal ízletesebb (bár fejlődése lassabb, mint sok más fajtáé). A racka viszont igénytelenebb, mint a többi, hazánkban előforduló birka, sokkal jobban alkalmazkodott a helyi körülményekhez. Szerencsére a fajta terjedőben van, de azért lenne még mit tenni, hogy elfoglalhassa méltó helyét a hazai állományban. Másik két őshonos fajtánk a cikta és a cigája, aminek egyedszáma sajnos a hazai juhállományban elhanyagolható.

Szász Béla

Beklen Alapítvány

Egyre többször találkozunk azzal a problémával, hogy az emberek –természetesen segíteni akarásból, jószándékból - a fák körül talált kismadárfiókákat behozzák hozzánk. Ezen az úton szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a természet rendje szerint normális dolog, ha a fiókák kiesnek a fészekből. Ez lehet amiatt is, hogy egyszerűen a sok fióka már nem fér el a fészekben és kiperegnek belőle, vagy lehet az oka az is, hogy már próbálgatják a szárnyukat, de még nem megy tökéletesen a dolog. Sajnos a bekerült fiókák élete sokszor azon múlik, hogy milyen fejlettségi állapotban vannak. Ha már képesek kisebb távokat repülni, akkor van esély rá, hogy felerősítsük és hamarosan a szabadon engedjük őket. Ha viszont még hetekre van az idő a repüléshez, sokszor csak legyengülnek (érthetően az ember nem tud olyan minőségű és változatosságú élelmet biztosítani nekik, mint a szüleik) és ilyenkor sajnos elpusztulnak. Hazavinni sem tanácsos ezeket a madarakat, hisz 2-3 óránként enni és inni kell adni nekik.

A legjobb megoldás, ha otthagyjuk a kismadarat ahol vannak. A szüleik tovább fogják etetni őket és meg tudnak erősödni, majd 2-3 nap múlva –immáron- sikeresen ki is tudnak repülni. Ha esetleg mégis veszély fenyegeti a fiókát (pl.: kutyák, macskák vannak azon a részen), tegyük egy olyan helyre, ahol a házi kedvencek nem tudják elkapni. Ez optimális esetben egy bokor vagy fa ága. Próbáljunk arra is figyelemmel lenni, hogy ne repülhessenek vissza a veszélyeztetett területre. Ha minden kötél szakad (vagy sérült az állat) természetesen szívesen várjuk a Nimfea Természetvédelmi Egyesületnél a kicsit és megteszünk mindent, hogy vissza tudjon térni a természetbe.

A fentiek ugyanúgy érvényesek a kis őzgidákra is, hisz ők is elbújnak sokszor a bokrokba. Ha megérintjük őket az emberszag riasztólag hat a szülőkre. Hazavitelük –bármennyire is segíteni szeretnénk- bűncselekménynek minősül.

Ezúton szeretném azt is tudatni, hogy a 06.21-én behozott kuvik fiókát 25.-én sikeresen elengedtük. A képeket a nimfea.blog.hu .-n megtekinthetik.

Szász Béla

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

Június 21-én pénteken egy fészekből kiesett kuvik (Athene noctua) fióka került az Oktatóközpontunkba, aki néhány nap voilerben eltöltött idő alatt megtanult biztosan repülni, így nyugodt szívvel engedhettük a szabadjára, az éppen az oktatóközpontban tartózkodó gyereksereg ámuldozása közepette.

Acman

Fehér gólya

2013.05.15.-én telefonos megkeresés érkezett Szász Béla kollégánkhoz, hogy Túrkeve határában a Hímesdi laposon egy lógó szárnyú fehér gólyát találtak, de nem tudják megfogni. Molnár Géza és Szász Béla kollegánk 15-én délelőtt kiment és a leírás alapján meg is találták a gólyát. Pár perc alatt sikerült befogni, majd beszállították a Nimfea Természetvédelmi Egyesület központjába, ahol elhelyezték az egyik üresen álló volierbe.

A vizsgálat alatt kiderült, hogy a gólya a jobb szárnyán nyílt törést szenvedett, elsősegélyt nyújtottak. A kötözés után a madarat folyamatosan etették és itatták, majd délután 18 órakor átadták a Hortobágyi Madárpark kollégájának, aki a kórházba szállította a madarat.

Acman

Az elmúlt évek alatt egyre többször találkozunk azzal a fogalommal, hogy őshonos háziállatok. Mára már talán odáig is eljutottunk, hogy tudjuk is, hogy mi áll a megfogalmazás mögött, de ténylegesen ismerjük -e ezeknek a fajtáknak az előnyeit? A Beklen Alapítvány egy cikksorozatban ezeket az állatokat szeretné bemutatni.

Az elmúlt 50-60 év sajnos nem igazán tett jót a háziállattartásnak, hisz a hagyományosnak mondott tartástechnológia teljesen átalakult, és ezáltal az állatállománynak is változnia kellett. Ha visszagondolunk a déd- és nagyanyáink által mesélt állattartásra, gyorsan levonhatjuk a követeztetést, hogy ez manapság (és az elmúlt közel fél évszádban) nagyon másképp történik. Ennek oka természetesen az, hogy az iparosított állattartás egy másik képet rögzített az emberek fejébe, mégpedig azt, hogy a malacot fel lehet nevelni 6-8 hónap alatt is és nem kell hozzá 1.5-2 év. Igaz, ehhez bezárva, ólban kell tartani a hízót, és sokkal több élelmet adni neki, mint addig, ugyanakkor ez a régi rendszerben nem jelentett különösebb problémát, hisz a TSZ mindenkit ellátott olcsó takarmánnyal és azért valljuk be, mindig csurrant-cseppent ez meg az, amit a háztáji hasznosítani tudott. Később a települések közös legelőit megszüntették, felvásárolták. Nem hajtották már ki a disznókat, libákat, teheneket a legelőre, hisz mind bezárva tengette életét egy karámban vagy ólban, és várta a sorsát. A multitól vásároló ember (de a termelő is) már rég elfelejtette a legeltetett, makkoltatott disznóhús vagy a zöldön nevelt tyúk tojásának ízét, így a végén ez már nem is hiányzott senkinek. Arra is kevesen gondolnak, hogy régen, - amikor sokkal kevesebb pénzük volt az embereknek- vajon, hogy tudtak annyi állatot felnevelni, hogy kifussa az egész évet, pedig alapjában a megoldás egyszerű. A malacok 2 év alatt nőttek fel, de a természet nevelte fel őket nem az ember. Az ember csak vigyázott rájuk. Nem az otthoni szűkös tartalékokat kellett még több felé osztani, hanem az állat a legelőn vagy az erdőben töltötte napjait. Esetleg este kapott egy kis híg levest. Így pedig nem volt olyan megterhelő a család számára tartani az állatokat. És nem utolsósorban az állatok is jobban érezték magukat (ami persze a húsukon, tojásukon, stb. is megérződött). Sok esetben ennek a tartástechnológiának már vége, hisz nincsenek meg már azok az emberek, azok a területek, ahol lehetőség lenne így tartani az állatokat. Ugyanakkor a lehetőség még mindig adott, hogy jó minőségű termékeket állítsunk elő és lehetőséget adjunk az életre egy eltűnőfélben lévő állatfajta csoportnak.

Ennek persze előfeltétele, hogy a régi jól bevált fajtákból válasszunk, amik képesek életben maradni az intenzív vagy fél-intenzív tartás nélkül is. Ezek pedig az őshonos állatfajtáink.

Lássuk melyek is ezek az állatok:

-          Szarvasmarha: Magyar tarka, szürke marha

-          Sertés: Mangalica (szőke,  vörös, fecskehasú)

-          Ló: Magyar hidegvérű, Furioso north star, Shagya arab, hucul, nóniusz, lipicai

-          Juh: Magyar racka, cikta, cigája

-          Baromfi: Magyar Tyúk (sárga, fehér, kendermagos, fogoly színű), erdélyi kopasznyakú, Bronz és réz                      pulyka, gyöngytyúk, magyar kacsa, magyar lúd és fodros magyar lúd

-          Nyúl: Magyar óriás nyúl

-          Kutyáink: puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi              kopó, magyar agár

Az elkövetkezendő cikkekben ezekkel az állatokkal ismerkedhetünk meg.

Szász Béla

Beklen Alapítvány

A közvetítés körülbelül 35 napig látható, amíg a fiókák felcseperednek és kirepülnek. 

A nagy kócsag Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 forint.

forrás (illetve a webkamera adása megtekinthető): http://www.provertes.hu/osszefogas/webkamera/

Nagy madártani szenzáció helyszíne volt a Hortobágyi-halastavon működő Hortobágyi Vonuláskutató Állomás 2013. május 27-én. Az ún. CES madárgyűrűzési program keretében a tavaszi madárállomány monitorozását végezték el a szakemberek az Állomás területén felállított függönyhálók segítségével. A délelőtti órákban egy kis geze (Iduna caligata, korábbi nevén Hippolais caligata) akadt a hálóba. Ennek a fajnak ez az első magyarországi adata!

Forrás: http://www.afoldgomb.hu/fu-fa-virag/1035-uj-madarfaj-magyarorszagon

Sziasztok

Ma szóltak a kollégáknak, hogy egy sérült baglyot találtak Túrkevén a focipályánál. Gyorsan ki is szaladtunk érte és egy gyöngybaglyot találtunk a helyszínen.  Komolyabb sérülést nem igazán láttunk rajta, csak a nyakán volt összetapadva a toll, de nem igazán akart elmenekülni, így behoztuk a központunkba. Az egyik volierünk ideiglenes bérlője lett. Ha jól lesz kis táplálás után a jövőhéten reméljük, hogy szabadon ereszthetjük.

A kép nem erről a bolyról készült, de nem akarjuk zavarni a fényképezéssel. Majd amikor szabadon engedjük készülnek róla képek.:)

Nemzetközi online petíció aláírását kezdeményezte május elején egy német civil csoport az új európai vetőmag-szabályozás ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget. Nemrégiben kiszivárgott, hogy a brüsszeli új vetőmag-szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja – áll a vetőmagok sokféleségét szavatoló kampány német tiltakozócsoportjának levelében. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét.
Vetőmag-nagyvállalatok lobbizták ki az új szabályzatot

Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának rendelkezése maga után vonná számos hagyományos és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta eltűnését a piacról. A helyi adottságokhoz valamint biotermesztéshez alkalmazkodott, változatos fajták használatát az unió által javasolt bürokratikus szabályrendszer megnehezítené.


Az új uniós vetőmag-szabályozás aktuális tervezete elősegíti, hogy a vetőmagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon, ezáltal a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne, kiszorítva a kistermelőket és a biogazdálkodókat a piacról.

A szabályozás értelmében csak génbankokon keresztül lehetne elérni a változatos fajtákat, kötelezővé tennék a fajtabejelentéseket. A petíció követelései közt szerepel az, hogy a jelenlegi regisztrációs kritériumokat enyhítsék az olyan növényfajták esetében, amelyek sokféleségükből adódóan alkalmasak a biotermesztésre, mivel így az egyes földrajzi régiók mezőgazdasága a klímaváltozáshoz, az új kártevőkhöz és a betegségekhez való alkalmazkodóképessége megmarad és továbbra is lehetővé teszi a környezetbarátabb életmódot.

A jelenlegi, vetőmag regisztrációra vonatkozó kritériumok alapján bizonyos, veteményre szánt növényfajták regisztrációs kérelmét rutinszerűen elutasítják. A német tiltakozócsoport szerint alig van már néhány olyan növényfajta, amelyeket kifejezetten a biogazdálkodás számára hoztak volna létre a sokféleségük alapján. Az ökológiai gazdálkodásnak azonban szüksége van olyan növényekre, amelyek vegyszerek nélkül is elég erősek és ellenállók, ez pedig kizárólag széleskörű, természetes génkészlettel lehetséges.



Szőcs-Boruss Miklós Attila, a kolozsvári székhelyű Ecoruralis Egyesület vezetője lapunknak elmondta, a vetőmag-nagyvállalatok sikeres lobbijának az eredménye a szóban forgó uniós intézkedéscsomag, ami, ha elnyeri az Európai Parlament támogatását, két éven belül teljesen felszámolná a térség kisgazdaságait, a helyi termelőket és a biogazdálkodást.

A termelők nem vihetik piacra az árut, ha a vetőmag nem szerepel a nemzeti regiszterben, márpedig a bevizsgálás nagyon költséges, a háztáji gazdaságok számára teljesen lehetetlen feladat. Szőcs szerint Franciaország az intézkedés ötletadója és egyben az első áldozata is, ahol már néhány éve érvényben van egy olyan nemzeti szabályozás, amely teljesen eltüntette a kisgazdákat a piacról.
Büntetnék a piaci zöldségárusokat is

Elképzelhető például akár az is, hogy két éven belül a kolozsvári nagypiacon ellenőrök bírságolják a hóstátiakat, ha nem tudják igazolni, hogy az a vetőmag, amiből a kifejlett terményt árusítják, nemzetközi regiszterben bevizsgált állományból származik.


Ugyanis a szabályzat értelmében egészségügyi kockázatnak számít valamennyi termény, ami nem bevizsgált vetőmagból származik. Olyan terményekről van szó, amelyeket az emberiség évszázadok óta egészséggel fogyaszt, és amelyek genetikai sokféleségük révén alkalmazkodtak a kontinens különböző földrajzi feltételeihez, valamint a klímaváltozásokhoz.

„A kisgazdák és az egészséges, hagyományos zöldségek teljes körű eltűnésével kell számolnunk ebben az esetben” – fogalmazott Szőcs, aki szerint még van lehetőség a szabályozás módosítására, ami a kistermelőket is kedvezményezze.

„Abban az esetben, ha sikerül új határozatokat beépíteni a meglévő, még vita alatt álló intézkedéscsomagba, és ezek a határozatok a biodiverzitást, a kisgazdák érdekeit szavatolják, akkor nem kell attól tartanunk, hogy Európaszerte felszámolják a termelői piacokat” – összegzett Szócs. Hozzátette, nagyon fontos, hogy egészségünk érdekében minél több európai polgár társuljon a német tiltakozócsoport által kezdeményezett petícióhoz.

Az online petíció magyar nyelven is elérhető, és 2013. október 31-ig írhatják alá mindazok, akik életben tartanák a biogazdálkodást és a kistermelői gazdálkodást.
- See more at: http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/12403-uj-unios-szabalyozas-miatt-betilthatnak-a-kerti-vetemenyest#sthash.ImSiyhA7.dpuf

Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/12403-uj-unios-szabalyozas-miatt-betilthatnak-a-kerti-vetemenyestÚj magyar szó online

A MAVIR honlapján LIFE-pályázat keretében megfigyelt fészekbe, márciusban megérkeztek a kerecsensólymok (Falco cherug). Időközben a kikelt az első fióka. A fészket a nap 24 órájában a nyár végéig a következő linken lehet megfigyelni.

http://www.mavir.hu/web/mavir/elokozvetites1

A fekete gólya

Hazánk területén a gólyaalakúak családjába tartozó madarak közül 2 faj képviselteti magát. Az egyik faj a fehér gólya (Ciconia ciconia), a másik pedig a fekete gólya (Ciconia nigra). Mindkét faj a valódi gólyák (Ciconiini) nemzetségébe tarozik.

 A fekete gólya a fehér gólyával ellentétben nem került annyira közel az emberhez. Míg a fehér gólya gyakorlatilag együtt él az emberrel, addig a fekete gólya megmaradt az eredeti élőhelyén és a mai napig famatuzsálemek lombkoronájában költi ki a fiókáit.

Hazánk területén jelentősen kisebb számban találhatóak meg –e faj képviselői. Egy 2000-ben készült felmérés szerint cca. 250 pár költ hazánkban. Ez előrehaladás, hiszen az 1996-os felmérés 150-200 párt említ.

Előfordulása:

Nyugat-Európában Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban találhatóak meg, de Ausztria is jelentős haladást tett a faj érdekében. Legnagyobb populációjuk a Balkánon található. Ahogy haladunk kelet felé egyre több helyen találkozhatunk velük. Élőhelye egészen Észak-Kínáig elhúzódik. Mind hegyvidéken, mind pedig síkságon előfordul, ha megtalálja a neki megfelelő élőhelyet, amelyet sajnos egyre nehezebb meglelni. 

Hanságban, a Vendvidéken, az Őrségben és a Szigetközben és a Felső-Tisza-vidékén élnek, de a Bükk-hegység lábánál is találkoztam példányával.

Alapjában véve magas fák koronájában fészkel és vizes élőhelyek közelében próbál megtelepedni, hisz a táplálékait ezeken a területeken tudja a legkönnyebben beszerezni. Leginkább az erdőkben csordogáló patakok, vagy az erdőszéli tavak környékén keresi a táplálékát, ami a kisebb halaktól, hüllőkön, kétéltűeken át a rovarokig sok mindent magába foglal. Néha zátonyokon is megtalálhatjuk, de legáltalánosabb, hogy hasig a vízben gázolva vadászik.

Megjelenése:

Testhossza 90-100 centiméter, szárnyfesztávolsága 145-155 centiméter, tömege 3000 gramm. Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös.

Fészkelő terület:

Fészkelő területnek igazából azok az erdők felelnek meg a legjobban, amik háborítatlanul állnak hosszú idő óta. Gyakorlatilag a természetvédelmi kezelésű erdők a legalkalmasabbak, hiszen a fák korosztálya vegyes, így könnyen találhatnak évszázados korú tölgy- vagy bükkfákat, amik képesek elbírni a fészkek súlyát, ugyanakkor jó kilátást biztosítanak a párnak.  Ismereteink szerint a következő fafajokon fészkel: erdei fenyő, bükk, szil, kőris, fűz, fehér nyár, ritkán vadkörte, illetve akác. Hegyvidéken, sziklán is fészkel. Előfordult már olyan eset is, amikor használaton kívüli magaslesen vagy földön költött.

Védelmi helyzetében fontos pont, hogy már enyhe zavarás hatására is elhagyják a fészket. Sok helyen tapasztalják, hogy a messzebb történő erdőgazdálkodás hatására is elköltöznek. Így több beszámoló szól arról, hogy egyre inkább csak pár évig használnak egy fészket a párok.

Költés:

Az egyes párok területhűsége rendkívül változó. Vannak olyan párok, amelyek hosszú évek óta azonos fán és fészekben költenek évről-évre, és vannak olyanok, amelyek évente újabb fészket építenek. Nagy általánosságban elmondható, hogy ha komolyabb zavarás nincs, a nyugodt helyekre a pár évről-évre visszatér. A legérzékenyebbek a zavarásra megérkezésüktől a fiókák kikeléséig, ami általában május hónapra tehető. Tavasszal március elején jelennek meg az első fészkelőpárok, míg őszi vonulásuk hazánkban szeptember elejére esik. Fészeképítésre az öreg fák vízszintesen kinyúló oldalágait, törzselágazásait választja, de ferdén megdőlt fákon is több ízben találták fészkét. A fészek általában lapos, nagy kerek építmény, amelyik a megfelelően zavartalan helyen a többéves lakottság után néha különösen nagyméretűvé válhat (a fehér gólyánál a fészek súlya akár a 1 tonnát is elérheti, a fekete gólya fészkének súlyáról nem találtam adatot). A fészek általában viszonylag alacsonyan, 10-15 méteres magasságban helyezkedik el. A tojásokat április első harmadában rakják le, gyakran már az első tojás lerakása után megkezdődik a kotlás. Nászrepülésüket a tojásrakást megelőző időben látni legtöbbször. Ilyenkor gyakran köröznek a fészket rejtő erdő felett. A tojó és a hím felváltva kotlik. A minimum 30, maximum 40 napi kotlás után kikelő fiókákat mindkét szülő eteti. Az öreg madarak rejtve, feltűnés nélkül járnak táplálék után. A fiatalok 65-70 nap elteltével repülnek ki. A fekete gólyák augusztusban a táplálkozóhelyeken csapatokba verődve gyülekeznek. Az egy fészekből származó fiókák nem maradnak kirepülés után sem a szülőkkel, sem együtt, a csapatok összetétele és létszáma változik. Az idősebb példányok hamarabb indulnak útnak, mint a fiatalok.

Vonulás:

A fekete gólya vonuló madár, az őszi gyülekezés után laza csoportokban indulnak útnak. Az európai állomány nagyobb része a Boszporuszon, kisebb része a Gibraltári-szoroson át hagyja el Európát. 1984-től kezdve állnak rendelkezésre visszajelzések a vonulásról és a telelés színhelyéről. 1994 óta a Magyarországon színes gyűrűvel megjelölt példányok közül 21-et figyeltek meg Izraelben.

Veszélyeztető tényezők:

Fészkelőterület megszűnése:

Mint már említettem fentebb a fekete gólyák az öreg faállományú erdőkben fészkelnek. Sajnos az erdőgazdálkodás eddigi hagyományai (de sajnos még mai napig sem sokat változott a helyzet) nem kedveztek ezeknek az öreg fáknak. A bevett rendszer az volt, hogy egyrészt az erdőrészt tarvágással hasznosítják, másrészt a telepített erdők egykorúak. Így a vágásérettségi kor elértével a területet kivágják és újból beültetik. Így természetesen nem tudnak megmaradni azok a hagyásfák, amelyek otthont tudnának nyújtani a fekete gólya pároknak. Arról a problémáról pedig már nem is ejtek komolyabban szót, hogy a kitermelt területekre nem az őshonos fajok kerülnek vissza, hanem nem honos, tájidegen fajokat telepítenek a helyükre, sokszor ültetvényszerű kultúrerdőt hozva létre ami természetesen nem alkalmas a fekete gólyáknak.  Szerencsére az erdészeti törvények (és maguknak az erdészeknek a hozzáállása is) változóban van. Így egyre inkább a szállaló vagy a szállalásos erdőgazdálkodást részesítik előnyben, valamint 1997. január 1-től tilos tájidegen fajokat telepíteni ott, ahol a természetes erdő felújításának termőhelyi feltételei adottak.

Táplálkozóterület megszűnése

Általánosan elmondható, hogy a vizes területeket az elmúlt évszázadok alatt folyamatosan lecsapolták, hogy a mezőgazdaságnak alkalmas területeket hozzanak létre. Ezen tevékenységgel persze a vízimadarak élőhelye is fokozatosan eltűnt. Ezen a helyzeten sokat rontott a folyók szabályozása is, hisz a területek vízháztartása drasztikusan megváltozott, így a területről eltűntek a puha- és keményfa ligeterdők, ami ideális terület volt a gólyák számára. Természetesen a lecsapolásokkal együtt nem csak a fészkelőhelynek alkalmas öreg fák tűntek el, hanem a táplálékállatok sem tudtak megmaradni a kiszáradó területeken.

Erdőgazdálkodás

A fekete gólya, a nem közvetlen ellene irányuló emberi zavarásra kevésbé érzékeny. Gyakran épül fészke erdei út menti fán vagy vadászház közelében. A fészkelőterületen végzett erdészeti munkákat követően azonban gyakran elhagyják a környéket és oda többé nem térnek vissza.

Fészek leszakadása

Igen gyakori ennél a fajnál, hogy a fészek leesik vagy leszakad a fáról. Az évtizedes használat alatt ugyanis gyakran elkorhad a fészket tartó egyik ág vagy a rárakódott hótól félrebillen. Éppen ezért fészkeit évről évre rendszeresen figyelemmel kell kísérni, s ha szükséges, meg kell erősíteni.

Ragadozók fiókapusztítása:

Gyakran előfordul, hogy az apró fiókákat ragadozómadarak, illetve emlősök rabolják el. Ez a veszély különösen nagy a sziklákon fészkelő párok esetében. Magyarországon az emlősök közül a nyuszt, a nyest, a ragadozómadarak közül pedig valószínűleg a héja a legfőbb fiókapusztító.

A faj védelmi helyzete:

A fekete gólya egész fészkelőterületén veszélyeztetett faj. Magyarországon a fokozottan védett fajok kategóriájába tartozik, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Szerepel a magyar Vörös Könyvben is a közvetlenül veszélyeztetett fajok között. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint magyarországi állománya alapján az ún. védelemtől függő fajok kategóriájába tartozik. Magyarországon 1906 óta védett és 1982 óta fokozottan védett faj. Az IUCN a ritka fajok között tartja számon. A Berni Egyezmény (vadon élő állat és növényfajok élőhelyének védelme) II. függelékbe, a fokozottan védett fajok közé tartozik. A Bonni Egyezmény (vándorló fajok védelme) szintén a II. függelékben tartja számon. Ezáltal védelme érdekében megállapodások létrehozására kell törekedni. Az Európai Unió Madár Direktívája szerint az I. függelékbe tartozik. CITES II. függeléke is tartalmazza a fajt, így kereskedelméhez az exportáló és a fogadó országok hatóságának engedélyei szükségesek.

A Cites engedélyezési eljárás leírása:

A Fekete gólya a Cites fajok listájába 1975.07.01-én vették fel a II. függelékbe. Ebbe a függelékbe kerülő fajok veszélyeztetettek, de a kereskedelmi tevékenység még nem érte el azt a szintet, hogy komoly veszélybe sodorja a faj fennmaradását.

Az ezen a listán szereplő fajok példányai csak az exportáló és a fogadó országok igazgatási hatóságainak engedélyével kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.

Az egyezmény természetesen kiterjed az élő példányokra, a preparátumokra és a belőlük készülő dísztárgyakra, használati eszközökre is.

Más engedélyek beszerzése:

Alapjában véve a Washingtoni Egyezményben szereplő összes faj tartásához szükséges beszerezni különféle engedélyeket, általában bejelentési kötelezettséggel jár a tartása szaporítása.

Ilyen igazolás pl. a kereskedelmi formanyomtatvány a „B” mellékletes fajokhoz (1 melléklet)

A tenyésztési napló (2. melléklet)

A bejelentő lap tulajdonosváltozás esetén (3. melléklet)

Különböző eljárások élnek különböző esetekben. Ilyen esetek lehetnek amikor vásárolni vagy eladni szeretnénk a EU tagországokon belül, de ilyen lehet az is amikor kivinnénk, vagy behoznánk az EU területére védelem alá eső állatokat.

L.K.

Egy ritka égi eseménynek lehetünk tanúi a mai (csütörtök) este. Egy rövid, kismértékű holdfogyatkozás lesz, amely 22 óra 07 perckor lesz a maximumon, de akkor is csak a Hold alig két százalékát takarja ki az árnyék. Ennek ellenére érdemes lesz rápillantani az égboltra ugyanis ez egy ritka esemény, mivel holdfogyatkozás csakis teliholdkor következhet be, és csakis akkor ha Hold áthalad a Föld árnyékában.

Forrás: http://www.gae.hu/Aktualitasok/holdf04_25/holdfogyi_04_25.htm

Klímaváltozás vagy bolond időjárás

A változékony tavaszi időjárás, mindig is beszédtéma a köznyelvben, de most mintha valami más lenne. Bizonyára mindenki emlékszik 2012 márciusára, amikor is rekord melegeket hozott a hónap, ugyanakkor idén hidegrekordokkal, hófúvással jelentkezett a tavasz.

Azonnal minden eddiginél komolyabb találgatások kezdődtek. Tavaly a „hamarosan sivatag lesz Magyarországon?”, idén az „itt-e a jégkorszak?” volt a központi gondolat számos szenzációhajhász műsorban, cikkben. És akkor még nem is beszéltünk a 2000-es évek kedvenc témájáról az El Nino jelenségről. Ugyanakkor az biztosnak vehető, hogy az időjárási szélsőségek erősödnek.

Tehát van ok a pánikra? Első megközelítésben az kell mondanom, hogy nincs, ugyanis azok a rekordok, amelyek megdőlnek, az elmúlt 100-130 év meteorológiai mérése alapján rekordok – itt jegyzem meg Túrkevén 1891 óta mérik a meteorológiai elemeket – vagyis a földtörténet egy hajszál vékony szelete. Például a pleisztocénnek nevezett utolsó 2,4 millió éve alatt 4 (esetleg 6) eljegesedést (glaciális), és interglaciálist vagyis eljegesedések közötti időszakot különböztettek meg a kutatók, most is egy ilyenben vagyunk. Sőt az elmúlt 10 000 év, a holocén időszakaszában a pollenek alapján 4 különböző korszakot különböztetnek, amelyek között van hidegebb és melegebb időszak is. Sőt a krónikák szerint a XV. század is a szokottnál hidegebb volt, sőt a XVI-XIX. század több úgynevezett kisjégkorszak is volt, amikor akár egy emberöltőnél is több ideig is az átlagosnál hidegebb  volt.

Ugyanakkor ki kell a jelentünk, hogy valamivel mégiscsak más az emberiség elmúlt 1-2 évszázada. Ennek egyértelmű oka a modern ember hatalmas környezetterhelése, amelynek következtében számos ózonpajzs romboló gáz (halogénezett szénhidrogének) és üvegházhatású gázok (talajközeli ózon, szén-dioxid, metán és sajnos még rengeteg más) kerültek a levegőbe. Ezek egyike sem természetes úton kerültek a légkörbe, és mára már akkora mennyiségben vannak, hogy az anyatermészet nem tudja kezelni őket. Így szépen lassan egy öngerjesztő folyamat indul(t) be, egy valószínűsíthető felmelegedés, amelyben a tudósok is megegyeznek. A vita a mértékéről és az egyes területekre gyakorolt hatásokról van szó, ugyanis mivel a földtörténet során hasonló helyzettel nem volt még dolgunk így csak elméleteik lehetnek.

Ezekkel az elméletekkel sem tudják 100%-osan megmagyarázni az elmúlt két március időjárásának okait. Mindkettő jelenség merőben szokatlan, hiszen általában a szibériai és Azori-szigeteki tartós anticiklonok (magasnyomású légköri képződmények) irányítják időjárásunkat, amelyet időleges ciklonok befolyásolnak – ezért is nevezik távvezéreltnek az éghajlatunkat. A 2012-ben a Szahara felett kialakult anticiklon meleg száraz levegője hatolt be a szokottnál is északabbra, okozva tartós meleget és aszályt. A 2013-as hideget a Jeges-tenger felett kialakuló anticiklonban felhalmozódó hideg levegő tört be Európába. Ezen időjárási helyzetek pontos okára nem tudjuk választ, miért is alakult ekkor így, ha máskor nem. És ez lehet az, ami aggaszthatja az embereket, ugyanis tényleg nem tudhatjuk, hogy mikor és milyen gyakran ismétlődhetnek meghasonló eseteket, miközben a hihetetlen környezet- és légszennyező tevékenységek tovább folytatódnak, szépen lassan növelve az időjárási furcsaságok esélyét. Lassan (vagy inkább gyorsan) közeledünk a piros hó felé.

Acman

A tavasz eljöttével elég jó lett az idő ahhoz, hogy végre szabadon engedhessük a tavaly ősszel talált mocsári teknősünket. Amikor megtaláltuk, még akkor kellhetett ki, de sajnos rossz irányba indult el, így amellett döntöttünk, hogy a téli időszakra befogadjuk és gondozzuk.

Csütörtökön immár ismét visszakerült abba a környezetbe, ahol a helye van.

L.K.

A Natura 2000 védettség tulajdonképpen azt jelenti, hogy az adott terület része az Európai Unió által kijelölt ökológiai hálózatnak, így az ilyen területeken olyan természetvédelmi szemléletű gazdálkodást vagy kezelést kell folytatni, amely segít a biológiai sokféleséget más néven a biodiverzitást fenntartani, a közösségi jelentőségű állat- és növényfajok illetve a természetes élőhelyek védelmével.

A hálózatba felvett területek mindegyike vagy olyan közösségi jelentőségű élőhelytípus, amely veszélyeztetett vagy olyan állat- vagy növényfaj élőhely, amely jelentősége miatt védelemre szorul.

A Pásztói-legelő (azonosító-kódja: HUHN20148) védelmének célja a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) megőrzése, amely egy ritka bennszülött (endemikus) fajunk, amely természetes állapotában csak Magyarországon az úgynevezett Pannon flóratartományban fordul elő. Bővebben a kisfészkű aszatról a Pásztó-puszta LIFE program honlapján a http://www.pasztolife.hu/index.php/hu/program/fajok/kisfeszku-aszat hivatkozás alatt olvashatnak.

A Pásztói-legelő esetén Natura2000-es védettségű területként kötelező elkészíteni egy fenntartási tervet, a 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről rendelet alapján. A jogszabály pontosan ismerteti milyen fejezetekből és milyen mellékletekkel kell rendelkeznie az elkészülő a fenntartási tervnek.

A Natura2000-es területek fenntartási tervnek két fontos része van, az egyik a tulajdonképpeni fenntartási terv és a másik az azt megalapozó dokumentáció. A fenntartási terv rész az általános adatokon túl tartalmazza a területet veszélyeztető tényezőket és természetvédelmileg kívánatos kezelési feladatok meghatározását is. A megalapozó dokumentum leírja a terület ismertetőjegyeit, különös tekintettel azokat, amelyek a védetté nyilvánítást indokolták. Ezek közzé tartoznak a tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek, növényfajok és állatfajok, iletve fontos eleme a területhasználat ismertetése.

Jelenleg a fenntartási terv készítése az utolsó fázisaihoz közelít, amelyek közül talán a legfontosabb a társadalmi kommunikáció, amelyet a Nimfea Természetvédelmi Egyesület a LIFE programmal összhangban fog lebonyolítani. A Natura2000 és a LIFE-Program ismeretterjesztésében a Beklen-Alapítvány vállalt szerepet.

A kommunikációnak több célcsoportja van, így például az érintett földtulajdonosok, a döntéshozók, a lakosság illetve látogatók, diákok és természet-, és környezetvédelmi szakemberek.

A kommunikáció eszközei következőek: egy Tulajdonosi Testület és egy Tanácsadó Testület az érintett földtulajdonosok irányába, a terület mellett információs táblák kihelyezése, weboldal működtetése, szóróanyagok terjesztése és találkozók illetve konferenciák szervezése.

Fontos eleme a kommunikációnak a célközönség véleménye, amelyek figyelembevételével jelentősen megkönnyíthető egy mindenki számára megelégedettséggel szolgáló kezelési terv, illetve annak a végrehajtása.