A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás egymásra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédõk Szövetsége. Az idei száraz nyár és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) friss jelentése is utalnak arra, hogy az éghajlatváltozás komolyan érinti a fajok és az élõvilág sokszínûségének csökkenését, ugyanakkor a zöld felületek megóvása segíti kivédeni az éghajlatváltozás negatív hatásait. A szervezet egyúttal felhívja a figyelmet az egyén felelõsségére.
Bár az IPCC jelentése szeptemberben jelenik meg, az elõzetes hírek alapján az éghajlatváltozási elõrejelzések sokkal súlyosabbak, mint az elõzõ 2007-es jelentésben voltak. Várható, hogy a negatív hatások felerõsödnek, a tengerek-és óceánok vízszintjének emelkedése a közeljövõben akár New Yorkot és Londont is veszélyeztethetik. Az éghajlatváltozás egyik tüneteként egyre gyakoribbá és szélsõségesebbé váló idõjárás felhívja mindannyiunk figyelmét: nem elég a rész-problémákat kezelni és felszínes megoldásokkal foglalkozni, hiszen a természetben a rendszerek összefüggnek, mint például a biológiai sokféleség az éghajlatváltozással - mondta Botár Alexa a Magyar Természetvédõk Szövetségének programvezetõje.
Az éghajlatváltozás jelentõsen hat a biológiai sokféleségre: megnehezíti a fajok alkalmazkodását - kiemelten a bennszülött, szûk tûrésû fajokét -, azáltal, hogy új özönfajok és kártevõk bukkannak fel, illetve a körfolyamatok megváltoznak pl. egy-egy terület vízellátottsága drasztikusan csökken vagy nõ. Az adott terület természeti (ökoszisztéma) szolgáltatásai így jelentõsen csökkenhetnek, például veszélybe kerülhet a megfelelõ talajképzõdés, vízkörforgás, beporzás, élelmiszertermelés. Mindezek miatt az embernek egyre nagyobb beavatkozással egyre több energiát kell befektetnie, hogy a csökkenõ ökoszisztéma szolgáltatásokat pótolja, így sokszor ördögi körök jönnek létre.
A csökkent biológiai sokféleség visszahat az éghajlatváltozásra. A földmûvelés kimeríti a talaj szénkészleteit, a talaj kevesebb szenet tud megkötni, nõ az üvegházgáz kibocsátás, ami erõsíti az éghajlatváltozást. A felborult egyensúlyú ökológiai rendszerek a klíma szabályozására kevésbé képesek. Ráadásul a biológiailag sokszínû Magyarország érzékenyebb az éghajlatváltozásra, mint sok más európai terület: ha világátlagban egy Celsius fokot emelkedik a felszíni hõmérséklet, az nálunk 1,5-2 C fokos emelkedést jelenthet. Ennek fõ oka a kedvezõtlen hazai felszínborítottság, mivel a nagy kiterjedésû szántóföldek relatíve alacsony természeti szolgáltatást nyújtanak.
A biológiai sokféleség megõrzésében a jogi és gazdasági szabályozó rendszerek fontosságára, a hatékony nemzetközi és kormányzati törekvéseken túl pedig az egyén felelõsségére hívja fel a szervezet a figyelmet.
Az elmúlt néhány hónapban, hat megyében összesen több mint 300 érdeklõdõ kapcsolódhatott be a Magyar Természetvédõk Szövetségének önkéntes programjaiba. Az önkéntesek madárodú-készítésben és madárgyûrûzésben, élõvilág-felmérésekben vagy éppen özöngyomok irtásában próbálhatták ki magukat, miután megismerkedtek azzal a svájci-magyar programmal, amely nemzetközi jó példákat mutatott a magyar önkénteseknek. Az akciók eredményeképpen a jövõben további 300 önkéntes segíti a biológiai sokféleség védelmét itthon, a Magyar Természetvédõk Szövetsége és tagszervezetei munkája keretében.
Háttér információ: Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség kapcsolatáról bõvebb információ a Magyar Természetvédõk Szövetsége javaslatcsomagjában: http://www.mtvsz.hu/dynamic/nbs_civiljavaslat_30oldalas.pdf (17. oldaltól) IPCC jelentés, New York Times cikk: http://www.nytimes.com/2013/08/20/science/earth/extremely-likely-that-human-activity-is-driving-climate-change-panel-finds.html?pagewanted=all&_r=0
Utolsó kommentek