NimfeaBlog

Természetes alkotóelem-e a GM-növény pollenje?

Hargitai Miklós - forrás: nol.hu

2013. február 16. 12:51

Magyar kezdeményezésre foglalkozott a napokban az Európai Bizottság azzal a kérdéssel, hogy bekerülhet-e a mézbe a génkezelt mezőgazdasági növényekről (GMO) származó – és mesterséges úton bevitt transzgéneket is tartalmazó – GM-virágpor anélkül, hogy a génmanipulált összetevőket az egyébként szokásos módon külön jelölni kellene.

A dilemma egyszerre tudományos, jogi és piaci természetű (a fogyasztói bizalomról, illetve az élelmiszer-biztonságról nem is beszélve), miközben közvetlenül érinti – többek közt – a magyar méztermelők érdekeit. Ha csupán a probléma jogi vetületét nézzük, kizárólag azt kell eldönteni, hogy a mézben lévő pollen természetes alkotóelemnek, vagy pedig összetevőnek minősül-e. Bár a különbség látszólag minimális, valójában nagyon is lényegi: az érvényben lévő szabályozás szerint az élelmiszerek génkezelt összetevőit jelölni kell a csomagoláson – márpedig a különböző felmérések szerint az európai fogyasztók kétharmada-háromnegyede semmilyen génkezelt élelmiszert nem hajlandó megenni. A „jelölt” mézesüvegek valószínűleg a boltok polcain ragadnának, amivel a GMO-kat pártoló, de ebben az ügyben szokatlan nyitottságot mutató Európai Bizottság pontosan tisztában van.

Magyarország úgy kerül a képbe, hogy ha a jelölési kötelezettség érvénybe lépne, a garantáltan génmanipuláció-mentes magyar méz komoly versenyelőnyhöz jutna az európai piacon. Ennek azonban az a feltétele, hogy a pollent az uniós szabályozás ne természetes alkotóelemnek, hanem összetevőnek tekintse, és legyen olyan – ésszerű költséggel járó és megbízható – tudományos eljárás, amivel a GM-virágpor jelenlétét a mézben ki lehet mutatni.

Az Európai Bíróság tavaly szeptemberi határozata – először az EU történetében – már kimondta, hogy a pollen összetevőnek számít. Az a magyar javaslat azonban, amely az európai gyakorlatba ültette volna a bírósági állásfoglalást, nem kapott többséget. A tagállamok nagy része egyetért ugyan a magyar megközelítéssel (legalábbis elvileg), de bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy labortechnikai szempontból megoldható-e a GM-pollen mennyiségének mérése, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a jelölésre vonatkozó kötelezettség érvénybe lépjen. És éppen itt van a kutya elásva: a jelenleg hatályos előírások szerint nem elég azt megállapítani, hogy van a mézben génkezelt összetevő, a százalékos arány a perdöntő: csupán a 0,9% feletti GM-hányadot kell jelölni – csakhogy a természetes méz összes pollentartalma eleve soha nem tudja elérni ezt a szintet: valahol 0,1 és 0,5% között van. Ha a pollent természetes összetevőnek tekintjük, akkor ezt az arányt a mézre kell vonatkoztatni (vagyis jelölésre nincs szükség) – ha viszont összetevőnek, akkor már az a kérdés, hogy a méz pollentartalmán belül mekkora a génkezelt hányad (amit viszont egzaktul ki kell tudni mutatni).

Márciusra új, a tudományos tényeket és a fenti speciális körülményeket is figyelembe vevő javaslattervezet készül (a magyar szakértők, illetve az ügyben érintett más tagállami közreműködők részvételével), amiről április közepén, az agrártanácson születhet leghamarabb döntés. A magyar álláspontot – vagy még inkább a fogyasztók döntési lehetőségének biztosítását – Málta, Ciprus, Luxemburg, Görögország, Lengyelország, Németország, Franciaország, Ausztria, Bulgária és Szlovénia támogatja, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Svédország, Finnország, Dánia és Hollandia pedig ellenzi.

A lapunk által megkérdezett hazai (civil) szakértők szerint az Európai Bizottságnak tudományos szempontból valószínűleg igaza van a mérhetőséggel kapcsolatban, de ezzel egy nagyon veszélyes kiskaput hagy nyitva: ha a szabályozás változatlan marad, a GM-méz jogilag akkor sem lesz génmódosított, ha a méhek egész életükben kizárólag csak GM-növényen legelnek. Ebben az esetben pedig a fogyasztói jogok is sérülnek (hiszen jelölés híján a vevő még mérlegelni sem tudja, hogy vállalja-e a génkezelt termék fogyasztásának esetleges kockázatait). Ráadásul a „nem jelölés” egyértelműen az EU-n kívülről érkező mézimportnak kedvez, mert a legnagyobb GMO-ültetvények más kontinenseken vannak.

http://www.greenfo.hu/hirek/2013/02/16/termeszetes-alkotoelem-e-a-gm-noveny-pollenje

Elindult a Zöldkalauz portál, melynek célja alapvető információk összegyűjtése az ország értékes, közcélú zöldterületeiről – beleértve a városi parkokat, játszótereket, köztereket, botanikai érdekességeket, egyes természetvédelmi területeket is – valamint azok feldolgozása  és mindenki számára elérhetővé tétele. Közparkjaink és köztereink is az építészeti kultúrkincsünk részét képezik, amiről ez idáig összefoglaló adatbázis nem készült. A honlap mindenki által szerkeszthető, virtuális közösségi térként is funkcionál, mely kordokumentumként egyben hasznos adatbázisa kíván lenni a különféle terveknek, kutatásoknak.

• a 2001-ben megjelent Budapesti Zöldkalauz adatbázisának frissítése, bővítése, a könyv tartalmának interneten való megjelenítése, ezáltal gyorsabb és közvetlenebb hozzáférést biztosítva az érdeklődök számára,
• egy-egy terület múltjának, jelenének, jövőjének és kultúrtörténeti érdekességeinek bemutatása
• a népszerű területek mellet a kisebb, "titkos" jó helyek bemutatása
• Budapest határait átlépve egy országos adatbázis létrehozása
• a kortárs tájépítészeti alkotások kiemelése, a szerzők által fontosnak tartott információk közlése
• egy-egy területről különböző helyen, különböző témában megjelent írások linkgyűjteményének létrehozása
• a szabadtér-építészet eredményeinek összegyűjtése oly módon, hogy az hasznos legyen tervezők, kutatók, diákok, településfejlesztők, önkormányzatok, turisták és laikusok számára is.

A www.zoldkalauz.hu  oldalt a Lépték-Terv Tájépítész Iroda Bt. működteti és szerkeszti.
Főszerkesztők: K. Hlatky Katalin, Szakács Barnabás
Szerkesztő: Liziczai Sándor

További információk a Zöld Kalauz oldalán olvashatók.

forrás:
www.zoldkalauz.hu

„A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó” című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

A HUMUSZ Szövetség és a Nemzeti Együttműködési Alap jóvoltából megvalósuló programban azt a kötelezettséget vállaltuk magunkra, hogy a környező településeken tartunk az iskolásoknak és felnőtteknek felvilágosító előadásokat a nulla hulladék jegyében.

Szűk egy hónap alatt sikerült elkészítettük a felvilágosításhoz szükséges eszközöket, majd ezek után megtartottuk az előadásokat Tiszapüspöki, Törökszentmiklós és Túrkeve településeken. Igaz, az eredeti tervben még Túrkeve helyett Kőtelek szerepelt, de sajnos az időjárás ezt a tervet megakadályozta (nagy esőzések), így döntöttünk Túrkeve mellett.

Tiszapüspöki, Tiszapüspöki Általános Iskola

Az első előadást Tiszapüspöki községben tartottuk meg a Tiszapüspöki Általános Iskolában (Tiszapüspöki, Fő út 85.) és, mint kiderült az ilyen jellegű felvilágosításokra nagy szükség is van errefelé. Az órát a 3.-os osztálynak tartottuk meg és 17 tanuló volt jelen. A közösen töltött 45 percet próbáltuk –az iskolai óráktól eltérően – kötetlenebbé tenni, így volt lehetőségük a gyerekeknek is kérdezniük. Hagytuk, hogy igazából – a megadott keretek között – a gyerekek irányíthassák a beszélgetést. Ennek meg is lett az eredménye, mert egy jó hangulatú, eredményes órát tudhattunk magunk mögött sok-sok kérdéssel és válasszal.

 Törökszentmiklós, Kölcsey Ferenc Általános Iskola

Következő színhelyünk Törökszentmiklós volt. Itt a Kölcsey Ferenc Általános Iskola 5. osztályos tanulóinak tartottunk felvilágosítást. A diákok létszáma 26 fő volt, valamint képviseltette magát a Törökszentmiklósi önkormányzattól a környezetvédelmi előadó – Csatári Tünde – is. Ezen a helyszínen is egy osztályt választottunk ki, mivel előzetes tapasztalataink alapján hasznosabb egy kisebb közösségnek megtartani az ismeretterjesztést, mint nagy létszámú résztvevőnek.  Az előadás anyagában itt már sokkal kevesebb volt az ismeretlen információ az osztály számára. Ez többek között annak tudható be, hogy mind az önkormányzat, mind pedig az iskola nagy hangsúlyt fektet a hulladékokkal kapcsolatos problémára. Rendszeresen viszik szemétszedésre a tanulókat (míg a kistelepülések iskolái erre a kérdésre azt a választ adták, hogy a szülők felháborodnak az ilyen kezdeményezésekre). Folyamatos felvilágosítást tartanak a diákoknak osztályfőnöki óra keretében a hulladékokról, de azért sikerült egy kicsit másik oldalról is megvilágítanunk a problémát, ami nagy érdeklődést keltett a diákok körében. 

Túrkeve, Fekete István Oktatóközpont

Harmadik választott színhelyünk a Túrkeve lett, mivel az eredeti tervekben szereplő Kőtelek községbe a nagy esőzések miatt nem tudtunk eljutni. Mivel a Nimfea Természetvédelmi Egyesület székhelye Túrkevén van, ezért is döntöttünk arról, hogy az előadásokat a központunkban, a Fekete István Oktatóközpontban tartjuk meg. A dolgok úgy alakultak, hogy nem egy, hanem két előadást is sikerült megszerveznünk. Igaz ugyan, hogy a két előadásra majdnem ugyanazok a vendégek érkeztek, de ennek megvolt az az előnye, hogy jobban el lehetett mélyedni a jelenlévőket jobban érdeklő részekben. Külön lényegesnek tartjuk megemlíteni, hogy ezeken az előadásokon nemcsak gyerekek, hanem érdeklődő felnőttek is megjelentek. A rendezvényen résztvevő érdeklődők létszáma 20-25 ember volt, bár voltak olyanok is, akik neve nem szerepel a jelenléti íven.

Ezeken az előadásokon nem kellett ragaszkodnunk az iskolai órák szabta korlátokhoz, így mindkét időpontban (2013. január 23. és 2013.február 15.) délután 15:30-tól 17:00 óráig tartottuk a felvilágosító ismeretterjesztést. Ennek egy részét az elkészített PowerPoint előadás tette ki, ugyanakkor lehetőségünk nyílt a központban található eszközök megtekintésére is (kit melyik lehetőség érdekelt jobban). Többen érdeklődtek a komposztálás lehetőségeiről, de voltak olyan vendégeink is, akik az előadás hatására eldöntötték, hogy vesznek maguknak pár háziállatot (tyúk, nyúl), hogy a keletkezett szerves hulladékot hasznosabban használják fel és ne a szemétbe kerüljön. 

Összességében úgy érezzük, hogy az elnyert támogatást sikerült hasznosan felhasználnunk, és mivel ezekkel a csoportokkal a jövőben is többször kerülünk kapcsolatba, lehetőség nyílik majd arra is, hogy megfigyeljük történt –e hosszútávon változás a hulladékkezelésükkel, vásárlási szokásaikkal és újrahasználati/újrahasznosítási szokásaikkal kapcsolatban.

L.K.

Madáretetés   

Aki látott már etetőre sereglő madarakat, az tudja , hogy nemcsak azért érdemes nekünk embereknek a téli szűkös hónapokban segítségükre lenni e piciny s  a téli zord időjárásban kiszolgáltatott lényeknek, mert szükségük van rá.

Azok a gyerekek, akik itt az oktatóközpontunk ablakából leshették meg tollas barátaink lakmározását, harcukat egymással az ennivalóért, a megmondhatói annak, micsoda élményt jelenthet egy ilyen szemlélődés!

A Szabadidős szakkör tagjai, akik otthon is szorgalmasan végzik ezt a munkát, érdekes megfigyeléseikről számoltak be. Nagy pillanat volt, amikor az énekes madaraktól nyüzsgő etető környékén egyszerre láttunk egy egész sereg verebet, széncinkét, kékcinkét, tengelicet, erdei pintyet, zöldikét, s még a vadetető alá is beszaladó fácánt! Itt aztán volt marakodás! Ezek az élmények talán emlékezetesebbek tudnak lenni, mint egy számítógép előtt eltöltött délután!    

Ugyan már megnyílt Szőke Péter fotókiállítása Túrkevén a Művelődési Házban, de még így sem késő ellátogatni azoknak, akik szeretik a természetről készült csodálatos fotókat.

Az intézmény február 28.-áig várja a vendégeket munkaidőben (8-16 óráig).

Kár kihagyni!

L.K.

A megszokottnál lényegesen kevesebb erdei fülesbagoly húzódott be december óta az ország legjelentősebb téli gyülekezőhelyeiként számon tartott nagykunsági településekre. A telente rendszerint 100 bagollyal büszkélkedő Tiszaroffon eddig egyetlen példányt sem láttak.

Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője elmondta: bár most országos szinkronszámlálást nem szerveztek, Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli részén mintegy fél tucat hivatásos természetvédő és önkéntes az idei télen is lajstromba veszi a lakott területekre behúzódó baglyokat. A felmérést nagyjából egy évtizede a túrkevei székhelyű Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el. Azóta itt minden évben, az elmúlt néhány esztendő során pedig az ország több régiójában is számba vették ezeket a madarakat.

A legfrissebb megfigyelések szerint a vártnál lényegesen alacsonyabb létszámú bagolykolóniák találhatók az vizsgált lakott területeken. A máskor 400-at közelítő madarával rekordokat döntögető Túrkevén mindössze 50 körüli az állomány, a telente rendszerint 100 bagollyal büszkélkedő Tiszaroffon pedig eddig egyetlen példányt sem láttak. Kisújszálláson ezzel szemben minden idők legnépesebb bagolycsapata állomásozik, amely a korábban feljegyzett 240 körülivel szemben 270 egyedből áll. További érdekesség, hogy a klasszikus gyülekezőhelyeken kevés a madár, míg váratlanul fel-feltűnnek népesebb csapatok eddig nem regisztrált területeken.

Az összkép azonban egyértelmű csökkenést mutat: míg 2012 januárjában a térség mintegy 15 településén 1483 erdei fülesbaglyot (Asio otus) vettek lajstromba, addig ez a szám idén januárban 923 volt. Monoki Ákos szerint nincs tudományosan alátámasztott magyarázat az erdei fülesbaglyok mostani távolmaradására, talán a településektől távolabb eső területeknek az aránylag enyhe, változékony téllel összefüggő táplálékbősége vonzotta őket máshova. Csak egy dolog bizonyos: "bagoly nem vész el", azaz a korábban a Nagykunság falvait és kisvárosait gyülekezőhelyül választó, idén nem talált madarak is megvannak valahol - jelentette ki.

http://www.greenfo.hu/hirek/2013/02/01/eltuntek-a-tiszaroffi-fulesbaglyok

Elindult a 2013-as Zöld OT honlapja

sajto@zoldot.hu

2012. november 18. 20:15

2013. március 21. és 24. között Gödöllőn rendezik a Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek 23. Országos Találkozóját. Néhány indok, hogy te is ott légy!

Az Országos Találkozók – „Zöld OT”-k – 23 éves történetében 1997 után immár második alkalommal költözik a rendezvény a városba, ahol a Királyi Kastély és a Művészetek Háza biztosít teret az ülések többszáz résztvevőjének.
Az OT szervezői a GATE Zöld Klub, a Greenpeace Magyarország és a Magonc Alapítvány.

Ha érdekel a környezeti nevelés, az épületek hőszigetelése természetes anyagokkal, a bio-élelmiszerek, a környezetvédelem jelene és jövője, illetve a fajok megőrzése, akkor neked is ott a helyed a Zöld OT-n. Családokat is várunk: szükség esetén gondoskodunk a gyermekek biztonságos őrzéséről és szórakozásáról is. A találkozónak helyszínt adó Gödöllő a Budapest környéki települések között is élenjár a fejlődésben. A városvezetés a rendszerváltás óta állandó, így a hosszabb távú, választási periódusokon is átívelő projektek megvalósulása is biztosított. Így lehetett Gödöllő a magyar EU elnökség egyik kiemelt színhelye. A március 21-22-én megvalósuló előprogramok célja bemutatni a térség természeti és kulturális értékeit.

Az Országos Találkozók célja továbbá a szélesebb körű társadalmi párbeszéd erősítése, valamint eszmecsere a gazdasági és állami szféra meghívott szereplőivel, melynek során a környezetvédelemmel kapcsolatos aktuális kérdések megvitatása és közös állásfoglalások kialakítása történik. A fenti témák plenáris és kisebb szekcióüléseken formálódnak, majd március 24-én történik a következő évre vonatkozó állásfoglalások és döntések meghozatala.

Dobos Balázs, a szervezők egyike szerint: „A mostani politikai, szociális és gazdasági nehézségek miatt a 2013-as OT kiemelt jelentőséggel bír. Az utóbbi évek során sok olyan sürgető kérdés merült fel, melyekre minden egyes szervezetnek és a Mozgalom egészének is válaszokat kell találnia. Ezek, többek között az anyagi források és az utánpótlás biztosítása, a társadalmi bevonódás és az érdekérvényesítő képesség növelése, valamint a hatékonyabb belső/külső kommunikáció. Azért dolgozunk, hogy ezekben a témákban előre tudjunk lépni, és a találkozó során a megoldásokra, valamint azok gyakorlatba ültetésére koncentrálhassunk.”

Az éves találkozó a fentieken kívül kiemelt jelentőségű szakmai és döntéshozási fórum a zöld civil szervezetek – összefoglaló néven Zöld Mozgalom – számára. Egyben elengedhetetlen a közösségépítés és zöld értékrend megőrzése szempontjából is. Ha te is tenni akarsz azért, hogy a környezet- és természetvédelem az őt megillető helyre kerülhessen, akkor légy ott és támogasd jelenléteddel az egyik legjobban szervezett és leghatékonyabb civil tömörülés érdekérvényesítő képességét, közösségépítését és fejlődését.

További információ a programról és a részvételi lehetőségekről a folyamatosan frissülő www.zoldot.hu honlapon!

http://www.greenfo.hu/hirek/2012/11/18/elindult-a-2013-as-zold-ot-honlapja

Örvendetes kerecsensólyom szaporulat


2013. január 21. 10:01

Az MME Kerecsensólyom-védelmi Munkacsoportja a nemzeti parkoknál dolgozó kollégákkal közösen tavaly 164 fészket foglaló párt derített fel, melyek közül 131 pár sikeresen költött. Összesen 418 fiatal kerecsen kirepülését dokumentálták.

2012-ben is folytatódott a kerecsensólyom országos állományának felmérése a „A kerecsensólyom védelme ÉK-Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában” LIFE program keretében.

A Magyar Madártani Egyesület Kerecsensólyom-védelmi Munkacsoportja a nemzeti parkoknál dolgozó kollégákkal közösen tavaly 164 fészket foglaló párt derített fel, melyek közül 131 pár sikeresen költött. Összesen 418 fiatal kerecsen kirepülését dokumentálták. Az átlagos fészekalj három fiókából állt, de 15 párnak is sikerült 5 utódot felnevelnie.

Országosan a kerecsensólymok száma mintegy 241-245 párra tehető. Becsült világállományuk legfeljebb tizenkétezer pár, de a Kárpát-medencén kívül, már évtizedek óta folyamatosan csökken. A szakemberek beszámolója szerint továbbra is kedvelt fészkelőhelyek a nagyfeszültségű villanyoszlopok, a hazai állomány jelentős része a MAVIR nagyfeszültségű oszlopaira kihelyezett mesterséges fészekben költ. A felmérések szerint az ilyen költőládákban a madarak nagyobb sikerrel nevelik fiókáikat - tájékoztatott az MME honlapján.

http://www.greenfo.hu/hirek/2013/01/21/orvendetes-kerecsensolyom-szaporulat

Első hazai rétisas-fészekkamera


2013. január 25. 18:57

A Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai ötletének köszönhetően, a nagyközönség is figyelemmel követheti egy vadon élő rétisaspár életét.

Az Európai Unió támogatásával mrgvalósult projekt egyik célja a Górési természetvédelmi mentőhely működési feltételeinek javítása volt, ahol "gondozottként" rendszeresen fordulnak meg rétisasok (Haliaeetus albicilla). A ragadozó madarak védelmére – ami a telep munkájának fő célja – monitorozási, ismeretterjesztési és szemléletformálási célból a térségben költő rétisaspár fészkéhez webkamerát helyeztek ki a szakemberek, amelynek segítségével további vizsgálatok végezhetőek a madár természetbe való visszailleszkedésével kapcsolatban is. A program célja elsősorban az információszerzés: hogyan zajlik ennek a fenséges ragadozónak az élete, miként költi ki tojásait és neveli fel fiókáit. Emellett kiemelt jelentősége van az ismeretterjesztésnek is, hiszen a rétisas igen érzékeny, óvatos faj, amelyet nagyon nehéz közelről megfigyelni a szabad természetben.

Magyarországi állománya jelenleg mindösszesen 280-290 pár, szerencsére ez az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. A kamera segítségével azok is megismerhetik a rétisast, akiknek kevesebb lehetőségük van kijutni a természetbe. A rétisas Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke egymillió forint.

A sasok nagyon éber madarak, ezért fontos szempont volt, hogy a kamerát a madarak életének megzavarása nélkül rögzítsék. A fészkelőhely körüli technikai munkálatokat a fészkelési időszakot megelőzően végezték el. A készülék telepítése a jelek szerint nagyon jól sikerült, a felszerelés utáni napokban a madarak már a fészekben tartózkodtak, ügyet sem vetve a kamerára.

Egyelőre a fészkelő pár még nem kezdett bele a költésbe, a madarak területvédő magatartása sem nagyon agresszív, így időnként más egyedek is meglátogatják a fészket és közvetlen környezetét. A zord idő ellenére a sasok szorgalmasan tatarozzák fészküket: kisebb-nagyobb gallyakat-ágakat hoznak és építenek be, olykor egy-egy fahánccsal, fűcsomóval bélelve a közepét. A fészekkamerázás mellett a Hortobágyi Nemzeti Parkban a természetvédelmi szakemberek a sasok számára etetőhelyeket is üzemeltetnek – ezzel komolyan segítve a faj védelmét. Azt tervezik, hogy a sasok élete a költés kezdetének időpontjától a park internetes oldalán élőben is nyomon követhető lesz.

A költésig a park által feltöltött videón lehet betekinteni a sasok életébe.

http://www.greenfo.hu/hirek/2013/01/25/elso-hazai-retisas-feszekkamera

A nemzeti parkhoz került a hortobágyi génmegőrző

greenfo/MTI

2013. január 29. 6:02

A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz telepítik a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-t - jelentette be a kormány döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Hortobágyon.

A tárcavezető szerint e lépés következtében 6-8 ezer hektár föld hasznosítása kerülhet a környező családi vállalkozásokhoz, elsősorban legeltetésre, illetve takarmánytermesztésre. 2010 óta 5830 hektár föld hasznosítására kötöttek már szerződést, jelenleg 1850 hektár pályázati kiírás alatt van, további 6820 hektár pedig az állami földalaptól kerül át a HNP-hez, amire ugyancsak pályázhatnak majd a helyi gazdálkodók - ismertette a miniszter.

Fazekas Sándor a nemzeti parkokat népszerűsítő sorozat utolsó állomásán tegnap az idén alapításának 40. évfordulóját ünneplő Hortobágyi Nemzeti Parkban elmondta: a legrégebbi, leghíresebb és legnagyobb területű hazai nemzeti park születésnapjára ajándékként hozta a hírt a génmegőrző kezelési jogának átruházásáról, ami tovább javítja az összhangot a gazdálkodás és a természetvédelem között. Fazekas Sándor a génmegőrző zökkenőmentes átvételét jelölte meg a mostani legfontosabb feladatnak, s utalt a környező települési önkormányzatok és a nemzeti park együttműködésének jelentőségére is. Ezzel összefüggésben Szilágyi Gábor, a HNP igazgatója megjegyezte: a nemzeti park területén jelenleg több mint 600 szerződésük van gazdálkodókkal.

Az utóbbi évek beruházásairól szólva hozzátette: 30 pályázatuk van folyamatban, többnyire lezárás előtt, ami összesen 6,7 milliárd forint fejlesztést tesz lehetővé a természetvédelmet három megyében - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg - végző, 130 dolgozót foglalkoztató Hortobágyi Nemzeti Parkban.

Szilágyi Gábor emlékezetett rá, hogy a HNP - hazánk első nemzeti parkjaként - 1973. január elsején kezdte meg hivatalosan a működését. A több mint 80 ezer hektárnyi területével hazánk legnagyobb kiterjedésű védett térsége. A HNP 1999 óta a Világörökség része, 2011-ben pedig a területén jelölték ki hazánk második, Európa harmadik csillagos égbolt parkját.
A HNP 40 éves évfordulóját áprilisban a Föld Napja programsorozat keretében tartják, majd júniusban a Magyar Nemzeti Parkok Hete nyitórendezvényével folytatják. Októberben Debrecenben az európai védett területeket kezelő szervezeteket tömörítő Europarc éves konferenciáját és közgyűlését rendezik meg.

Az elmúlt két év Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.- vel kapcsolatos "kabátlopásos" híreit alább, a kapcsolódó anyagainkban olvashatják.

http://www.greenfo.hu/hirek/2013/01/29/a-nemzeti-parkhoz-kerult-a-hortobagyi-genmegorzo

Kékvércse fészkek pusztultak pásztón

A kékvércsékre (Falco vespertinus) is jellemző, mint a sólyomalakúakra általában, hogy rendszerint nem készítenek maguknak fészket. Fészekaljukat elhagyott fészkekbe rakják. Ebből a szempontból a legfontosabb volt korábban vetési varjak elhagyott fészkei.

Ezért is jelent nagy problémát minden olyan tevékenység, amelyek varjak fészkeit veszélyezteti, mert az közvetetten negatív hatással van a kékvércse állományára is. Ennek következtében a hazai kékvércse állomány nagy része már nem telepesen fészkel, csupán 1/3-uk képes a nekik előnyös telepes fészkeléshez elhagyott fészkeket találni.  Miután a varjak is nagy számban csökkentek, a vércsék is kénytelenek voltak egy másfajta stratégiára átállni és elkezdték elfoglalni a magányosan költő dolmányos varjak (Corvus cornix) és szarkák (Pica pica) fészkét. Sajnos így jóval kitettebbek a veszélyeknek, valamint a költési sikerességük is jelentősen alacsonyabb ezeknek a pároknak, mint a telepesen fészkelő vércséknek.

Sajnos meg kell említeni a fészkelés további problémáját, hogy azon fasorok ahol már évek óta élnek vércsék és még a varjak fészkei is megtalálhatóak, az illegális fakivágások (de sajnos néha még engedélyezett fakivágások is történnek ezeken a területeken) következtében megszűnik a fészkelési lehetőségük. Sokszor a fák kivágásával, csonkításával történő károkozást a mesterséges kékvércse költőládák kihelyezése sem tudja kompenzálni.

Állományuk veszélyeztetése szempontjából másik jelentős probléma a legelő állatok eltűnése a gyepekről. Ez a táplálkozásukat nehezíti meg olyannyira, hogy sokszor emiatt elköltöznek az élőhelyen élő egyedek, mivel a nagy fűben (és persze sokszor a felhagyott gyep gyomosodása miatt) nem tudnak megfelelő mennyiségű zsákmányállathoz jutni. Így talán nem meglepő, hogy amennyiben a legeltetéses állattartást ismét megkezdik a területen, nagyon gyorsan megjelenik ismét a kékvércse is.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület már évek óta él szomszédságban a kékvércsékkel. A Pásztói-gyepen a Pásztó Life program keretében folyamatosan biztosítjuk a gyep legeltetéses állattartással történő kezelését. Fontos feladatunk az is, hogy költőládákat helyezzünk ki az akác fasorokra, ugyanakkor társszervezetünkkel, a Beklen Alapítvánnyal közösen fellépünk az illegális fakivágások ellen is, hogy meg tudjanak maradni a pásztói gyepen ezek a csodálatos madarak.

Áttelelő túzokcsapatok Pásztón

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársai már évek óta folyamatosan monitorozzák a Túrkeve térségében áttelelő túzokcsapatokat.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Dévaványai-Ecsegi puszták állandó élőhelyet nyújtanak ennek a veszélyeztetett madárnak, az ország legjelentősebb állománya található itt.

A Pásztói gyep habár már illetékességileg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság része, mégis a Dévaványai-Ecsegi puszták élőhely-komplex részeként egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy erre a területre is átjárnak áttelelő példányai.

Érdekes módon a téli táplálékukat az biztosítja, ami egyébként a faj egyik legnagyobb veszélyeztető tényezője, mégpedig a szántó területek terjedése. Télen a túzokcsapatoknak a környező szántók is megfelelő területet biztosítanak, hisz az ősszel elvetett repce jelenti táplálékuk jelentős részét. A pásztói területen újból megjelenő túzok állomány jó eséllyel az ott megvalósított tájrehabilitációs tevékenységeknek köszönhetően tud megtelepedni. Az egyesület így a legeltetési tevékenységét igyekszik 2012 évtől Csejtre, Túrkeddre is kiterjeszteni.

"Fűben-fában orvosság"

2013. január 11-én egyesületünk szervezésében működő Szabadidős szakkör keretében, a Fekete István Oktatóközpontban gyűltek össze azok, akik a délutánjukat a gyógynövények megismerésére áldozták.

Kosznáné Bodnár Anikó gyógyszertári asszisztens tartott előadást az érdeklődőknek, a téma a téli meghűléses betegségek megelőzése, illetve kezelése volt gyógynövények segítségével. Ezen belül is elsődlegesen a környékünkön gyűjthető fajok szerepeltek a megismerendő listán.
Az elhivatott előadó tanulmányait, s 40 éves tapasztalatát igyekezett átadni a hallgatóságnak. A szakköri tagokon kívül felnőttek, illetve gyerekek is elfogadták a meghívásunkat. Örömünkre itt nem volt idegenkedés a gyógyteákkal szemben, rendkívül jóízűen kortyolgatták,ízlelgették a gyerekek is a teákat.

Az előadás után a felnőttek kis beszélgetésre gyűltek össze. Kérdések hangzottak el a szakemberhez a gyűjtéssel, illetve a felhasználással kapcsolatban, míg a gyerekek a gyógynövény szárítmányok kinézetével, illatával, ízével ismerkedtek.
Kosznáné Bodnár Anikónak óriási préselt gyűjteménye van környékünk gyógyító növényeiből, ezeket is tanulmányozhatták a jelenlévők. A jó hangulatú vetélkedőben adtak számot a nebulók újonnan megszerzett ismereteikről.
Reméljük ez a lelkes kis csapat további élete során a betegségei megelőzésére és leküzdésére bátran fogja alkalmazni gyógynövényeinket a vegyi anyagok helyett.

A házi berkenye lett a 2013-as év fája 

Erdeink egy régóta termesztett gyümölcsfaját, a házi berkenyét választotta az év fafajának az Országos Erdészeti Egyesület.

A szakmai javaslatok alapján idén 18. alkalommal megválasztott év fájának az adott évben nagyobb figyelmet szentel az erdészeti szakma és kutatás, bemutatása az erdei iskola programok és az erdészeti ismeretterjesztés kiemelt témája - olvasható az Egyesület közleményében.
Szeptemberben érik az Országos Erdészeti Egyesület szakemberei által az év fafajának választott házi berkenye termése.
Az egykor hazánkban is sokfelé termesztett erdei gyümölcs felhasználása Európa több részén reneszánszát éli.
Nálunk napjainkban leginkább a terméséből főzhető pálinka ismert.
Az éretlen gyümölcs azonban csersav tartalma miatt még élvezhetetlen, innen származik a faj „fojtós berkenye” vagy „fojtóska” elnevezése.
Szintén erre a tulajdonságára utal tudományos nevének - Sorbus domestica – eredete, aminek első tagja a fanyar kelta szóra vezethető vissza. A tudományos név második tagja, a latin eredetű házi, házhoz tartozót jelöl, utalván arra, hogy régóta termesztik.



Egy házi berkenyét már az 1055-ben kelt tihanyi alapítólevél is említ helymeghatározási céllal.
A későbbi századok okleveleiben szintén rendszeresen feltűnik a fafaj, mint a magyar vidék egykor meghatározó, említésre méltó eleme. Valószínűleg ehhez hozzájárult, hogy egyedei igen magas, 4-500 éves kort is képesek megélni.
Természetes viszonyok között a középhegységi cseres-tölgyesek és mészkedvelő, melegkedvelő tölgyesek fafaja, amely a déli kitettségű oldalakon érzi igazán jól magát. Lassan növő fa, amely zárt erdőben növekedve akár a 25-30 méteres magasságot is elérheti. Hazai viszonyok között a gyümölcsfák körében viszonylag későn, húsz éves kora körül hozza első terméseit.
Ez a megfigyelés képezi alapját annak a szentenciának, amely Gárdonyi Géza Isten rabjai c. regényében is olvasható: „ne ültess berkenyét, mert úgysem éred meg a termését”.
Mindezek ellenére elterjedt a Kárpát-medencében, jellemzően azokon a vidékeken, amelyek szőlő és mandulatermesztésére alkalmasak voltak. Termése mellett az utóbbi időben egyre inkább értékelik esztétikai értékét, amit elsősorban szép, narancssárgás-pirosas őszi lomb színeződése jelent.





Az év fája mozgalmat Magyarországon az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította útjára. Célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajait mind a szakmai, mind a nagyközönség számára bemutassa, közelebb hozza.
Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskola programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten fogalakoznak az év fájával.
Az elmúlt időszakban több mint 200 tanulmány és kiadvány jelent meg az év fájával kapcsolatban. 2012 óta az Országos Erdészeti Egyesület együttműködik az Ökotárs Alapítvánnyal, az alapítvány által 2010-ben meghonosított Év Fája Verseny magyarországi lebonyolításában. 2012-ben a közönségszavazás alapján 60 fa közül az egri termálfürdő területén található platánfa nyerte el a címet.
Az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a budafoki Ősök Fája kapta. A 2013-as év fafajának választott házi berkenyéről és az év fája mozgalomról bővebben a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás pályázatának támogatásával létrehozott azevfaja.hu oldalon vagy az Országos Erdészeti Egyesület honlapján lehet tájékozódni.

Újabb két amerikai város műanyagtalanít

GreenProfit

2013. január 19. 14:58

A Kalifornia állambeli Cupertino és Glendale városok is csatlakoztak ahhoz a közel 60 kaliforniai településhez, akik végleg vagy részben betiltották a műanyagzacskók és táskák forgalmát.

A döntésre az követően került sor, hogy az Environment California szervezet kampányba kezdett a településeken és a lakosság döntő többségét sikerült meggyőzni a műanyagszatyrok veszélyeiről. Nem csak a városokban jelentenek veszélyt, vagy okoznak vizuális környezetszennyezést, de kockázatot jelent a vadonélő állatokra és a vízi élővilágra, de hatalmas mennyiségű műanyaghulladék halmozódott fel a Csendes-óceánon is. Az Északi-Csendes-óceáni szemétsziget becsült tömege 100 millió tonna, a pillévé málló műanyag pedig a planktonokkal keveredve bekerül az élelmiszerláncba, ennek mértékét 6:1 arányra becsülik. De a nagyobb darabok is veszélyeztetik az élővilágot, hisz sokszor élelemnek nézik a teknősök, albatroszok.

A műanyagzacskók csak a csúcsa a műanyagszennyezésnek, hosszabbtávú cél, hogy élelmiszert se lehessen csomagolni ezekbe a toxikus, vegyi anyagokba. A legvégső cél pedig a műanyagok teljes tilalma. Cupertinoban október elsején lép életbe a rendelet, mely kimondja, mindenhol tilos egyszer használatos műanyagszatyrokat forgalomba hozni, üzletmérettől függetlenül. Glendaleben pedig 2014. január elsejével lép életbe a rendelet, de a tilalom csak a nagy üzletláncokra, patikákra és egyes kisboltokra vonatkozik.

Most már csak az a kérdés, hogy Magyarországon is lehetőség van e arra, hogy ne egy központi szabályozásra várjanak a települések, hanem önállóan is dönthetnek e arról, hogy egy műanyag-mentes jövőt alakítsanak ki. És ha igen, ki teszi meg az első lépést?

http://www.greenfo.hu/hirek/2013/01/19/ujabb-ket-amerikai-varos-muanyagtalanit

A mindenki által tejcsarnoknak nevezett épület egyike a város legimpozánsabb gazda-polgár házainak. Ennek ellenére magáról az épületről írásos feljegyezések nincsenek, így történetét csak a helyiek elbeszéléseiből lehet összeállítani.

A tejcsarnok épülete a mai Petőfi Sándor utca és a Kisdomb utca sarkain található. Ezen utcák közül a nagyobb a Petőfi Sándor utca, de jelentősebb szerepet sosem játszott a város életében, ez a belvárost északi irányból lezáró, kelet-nyugati irányban egyenes vonalú út a belváros felől a Kisújszállásra menő forgalom itt halad át, illetve a központi szerepe miatt a felvonulások mindig érintették. A Kisdomb utca egy természetes kis magaslaton halad át, nevét innen kapta, egykoron Zsidótemplom és temető volt itt, de egyik sincs már meg.

A tejcsarnok épületének építéséről pontos információk nincsenek, ami biztos, hogy a Fiedermann család, akik közül ügyvédek és orvosok kerültek ki, építette. Az épület beleillik a város nagy gazda-polgári házainak sorában, amelyekből hasonló ma már csak 4-5 darab van a városban. Így az épületet építésének korát az 1880-1920 közzé kell tennünk. Eredetileg az épülethez 3 utcát érintő nagyméretű birtok tartozott cselédlakással és több épülettel együtt.

A második világháború előttről kevés adat van az épületről, de az biztos, hogy a mai felosztás (keleti végében ügyvédek, nyugati részén tejcsarnok) már létezett. Az 1940-es évek elején már hordták ide a helyiek a tejet, és egy kisbolt is működött az épületben, ezzel kapcsolatban elhangzott az abban az időben jelentős Topolay család neve is, de pontosabb információt erről nem sikerült találni. Eközben az ügyvédi szárnyban kialakított lakásban a Fiedermann-családba beházasodott Dr. Szilágyi Dávid (felesége Fiedermann Szeréna) lakott és működött egészen halálig (1950?). Miután ez a szárny az Ügyvédi Munkaközösség kezébe került, amely eleinte lakásként és irodaként is használta ezt a szárnyat, később már csak irodaként. Az Ügyvédi Munkaközösség tulajdonában maradt is egészen a rendszerváltásig, utána az egyik helyi ügyvéd vásárolta meg, dolgozik itt azóta is.

A II. világháború után az épület nagy része tejbegyűjtőként, majd feldolgozóként is funkcionált. Mindeközben az egykori birtokhoz tartozó környező telek és épületek változatos felhasználásba kerültek. A Petőfi – Deák utcák sarkán lévő épület háztartási bolt lett, ma már ez nincs meg, és a telket is leválasztották az eredeti birtokról, és ma magán kézben van. Az udvarban eleinte tüzép működött 1958-ig, amelynek a Deák Ferenc utca felől volt a bejárata, Aztán az 1960-as évek elején a telket felszabdalták, és 3 külön lakóingatlant építettek a Deák utcára.

A maradék telken volt még egy cselédház (ezt a helyiek sütőnek vagy sütőháznak is hívtak, ebben a világháború után folyamatosan laktak olyan 1980-ig. A cselédház Petőfi utcára néző helységeiben női szabó, fényképész, vegyesbolt majd most használt ruhakereskedés található.

Az udvarban lévő épület hasznosítása is sokrétű volt eleinte jeget készítettek benne. A jeget ammónia hűtőközeges kompresszorral készítették, amely -10 ^oC-ra lehűtötte a sós vizet, ami még ekkor nem fagyott meg, így ezt keringetve fagyasztották meg a csapvizet, egy cellában akár 12 mázsás jégtömbök is készültek. Az udvarban 4 kút is, amelyből talán egy még megvan, a hűtővizet biztosítandó a rendszerhez, illetve a tejcsarnok használtvizét is ide vezették eleinte, de ez rontotta a jégkészítést, ezért jéghez a hűtővizet a tejcsarnok pincéjének kútjából szivattyúzták. Ezen kívül az udvarban jégverem is volt, ahova jéggyár előtt a mai Keresztgödörből vagy a Kis-Berettyóból (amikor még tiszta volt a vizük) szállítottak jégtáblákat, amiket ott tároltak. A jégkészítés az 1970-es évek végéig működött. Ezzel párhuzamosan ebben az épületben szikvízkészítés és zöldségek savanyítása is volt. A szikvízkészítő gépet a 90-es, a jégkészítő gépházat még 8-10 évvel ezelőtt is látták a helyszínen, mai sorsukról nincs információ.

A tejcsarnok épületének hatalmas pincéjét a helyi ÁFÉSZ használta zöldségtárolásra nagyjából 1950-1980 között, ameddig szükség volt a zöldségek tárolására.

A tejbegyűjtő működésének első említése az 1940-es évek elejéről van (korábban a város nyugati felé a kismalomnál volt a tej gyűjtése). A tejet a termelőszövetkezet állatállománya (szarvasmarha és juh) szolgáltatta, illetve a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságából származó tejet is felvásárolták. A világháború után folyamatosan modernizálták a berendezéseket. Eleinte csak a tej pasztőrözése, hűtése és szeparálása (tejszín lefölözése) volt. Ezekhez a berendezéseket még kézi erővel működtették. Az elektromos eszközöket az 1960-as évek után alkalmaztak a szocialista modernizálás keretében, ahol az itteni termelő szövetkezet célja volt, hogy helyi hozzáadott érték is legyen a tejfeldolgozásban. A tejfeldolgozó az épületben 1970-1987 között működött. Ekkor 3db 2500 literes tartályban dolgozták fel a pasztőrözött tejet, amelyek egy részét a helyes zsír százalék beállítása után, helyben zacskózták (0.25-ös, 0.5-ös és literes kiszerelésben) és árusították. Ezen kívül tejszint, tejfölt és túrót készítettek. A helyben el nem adott termékeket Karcagra, Szolnokra, de még Köröstetétlenre is szállították. A juhtejet nem dolgozták fel sosem, azt közvetlenül Karcagra szállították. 1987-ben a tejfeldolgozó bezárt, ezután csak a tej begyűjtése folyt tovább 2003-ig, amikor is végleg felhagytak ezzel a tevékenységgel. Az így kihasználatlanul maradt épületrészben élelmiszerbolt működött az utóbbi időszakban, de rövid idő alatt az is bezárt. Ezután az épület üresen áll.

Szavazz a világ legfelelőtlenebb vállalatára!
2013.01.14. 12:49 Toma001

A davosi Világgazdasági Fórum már szinte tradicionális színhelyévé vált a kapitalista rendszer, a hatalmilag túlterjeszkedett vállalatok, a társadalmi igazságtalanságok elleni véleménykifejtésnek. Tavaly találkozhattunk az ukrán Femen mozgalom „képviselőivel”, akik a bent tárgyaló delegációt hibáztatták a világban jelen levő szegénységért. Jelen voltak természetesen az Occupy mozgalom aktivistái is, akik a megszokott sátrak helyett, kihasználva a nagy mennyiségű hó adta lehetőségeket, iglukat építettek. Nem csoda tehát, hogy 2000 óta ezen a helyszínen kerül átadásra a a Berne Declaration és a Greenpeace által szervezett díj, a Public Eye Awards átadása. Az „elismerő” díjat az a vállalat nyeri el, amely a legtisztességtelenebbül bánik a környezettel vagy a társadalommal. A jelölteket a szervezők nevezik meg, és az internetes szavazók ítélik oda végül a győztesnek járó díjat.

http://greenpeace.blog.hu/2013/01/14/szavazz_a_vilag_legfelelotlenebb_vallalatara

Megdöbbentő élelmiszer pazarlás

greenfo/MTI

2013. január 10. 21:19

Rossz betakarítási gyakorlat, helytelen tárolás és szállítás, szigorú eladási határidők, piacokon keletkező hulladékok és a vásárlók pazarlása. Emiatt vész kárba a világon megtermelt élelmiszer mintegy fele, összesen kétmilliárd tonna.

Manapság durván négymilliárd tonna élelmiszert termelünk évente. Becslések szerint ennek mintegy 30-50 százaléka (1,2-2 milliárd tonna) soha nem jut el az emberek gyomrába. Ez az élelmiszertermelés, -feldolgozás és -szállítás során használt természeti és energiaforrások elpazarlását is jelenti - olvasható a brit mérnököket tömörítő intézmény, az Institution of Mechanical Engineers által készített jelentésben.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy például 550 milliárd köbméter vizet használnak fel a mezőgazdaságban olyan termények előállítására, amelyeket azután soha nem fogyasztanak el. 2050-re az élelmiszertermeléshez szükséges víz iránti kereslet elérheti a 10-13 billió köbmétert.

A jelentés szerint az Egyesült Államokban és Európában vásárolt élelmiszerek fele hulladékként a "kukában végzi".
Megdöbbentő a világszerte kárba vesző és elpocsékolt élelmiszer mennyisége. Ezt az élelmiszert fel lehetne használni az éhezők, illetve a világ növekvő népességének táplálására - idézte Tim Foxot, az intézet energia- és környezetvédelmi részlegének vezetőjét a BBC hírszolgálata. Fox szerint számos tényező felelős ezért a helyzetért, úgymint a rossz mezőgazdasági és gépesítési gyakorlatok, a nem megfelelő szállítási és tárolási infrastruktúra, a szupermarketek, amelyek csak tökéletes élelmiszert hajlandók átvenni, és amelyek akcióikkal arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy túlvásárolják magukat.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének előrejelzése szerint 2075-re, amikorra a világ népessége eléri a 9,5 milliárdot, a jelenleginél 3 milliárddal több embert kell élelmezni. "Mivel a vízre, a földre és az energiaforrásokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberek ellátását illetően, a mérnökök kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy sokkal hatékonyabb termesztési, szállítási ás tárolási technikák kialakításával elejét vegyék az élelmiszerveszteségnek és a pocsékolásnak" - hangsúlyozta Fox, hozzátéve, hogy szükség van egyfelől az emberek élelmiszerhulladékkal kapcsolatos gondolkodásának megváltoztatására, másfelől a mezőgazdasági termelők, az élelmiszergyártók, a szupermarketek gyakorlatának elutasítására.

Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2013/01/10/megdobbento-elelmiszer-pazarlas

A decemberben 20. születésnapját ünneplő Ökológiai Intézet és a Gömörszőlős Önkormányzat közös szervezésében kerül sor az idei első paraszt-wellnessre január 17-től január 20-ig.

Szokás szerint csütörtöki érkezéssel, közös vacsorával és beszélgetéssel kezdődik a program, majd péntek kora reggel látnak munkához a résztvevők. A biogazdaság programjai között szerepel a mogyoróvessző gyűjtés és patics-kerítés építés, a biokert patakmedrének kitisztítása, téli feladatok elvégzése a gyümölcsösben, valamint a trágyacsákányozás befejező munkálatai. A faluban pedig a Múzeumkert állagmegóvási munkái és a kakasvári portán kisebb feladatok várják a vállalkozó szelleműeket.

Fontos tudnivaló, hogy mindenkinek ki kell fizetnie a rá eső rezsit, ami maximum 3-4000 forint lesz a teljes hétvégére. A leutazást részben telekocsik szervezésével oldják meg, így a wellness szervezői arra kérik az autóval érkezőket, hogy jelezzék ezt, annak érdekében, hogy az autó nélküliek is eljuthassanak a helyszínre.
Érvényes jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével adható le!

Az esemény megtalálható a facebookon is.

Link: http://parasztwellness.hu/

A rendezvény szervezője: E-misszió Egyesület - Nyíregyháza

A környezetvédelmi akciónap célja felhívni a figyelmet vizes élőhelyeink védelmére, a közlekedésből eredő levegőszennyezés káros hatásaira - kiemelt tekintettel vizeink és azok élővilágára.

2013. február 2-án, 2 helyszínen várjuk a kedves érdeklődőket!





MEGHÍVÓ


2013. Február 2.

Vizes élőhelyek világnapja

Környezetvédelmi akciónap

Sok szeretettel várjuk egész napos két színhelyes programunkra 2013. február 2.-án Nyíregyházára melyet a Vizes élőhelyek világnapja alkalmából szervezünk.


A rendezvény célja felhívni a figyelmet vizes élőhelyeink védelmére, a közlekedésből eredő levegőszennyezés káros hatásaira - kiemelt tekintettel vizeink és azok élővilágára.



Programok

Játékos foglalkozások, előadások, filmvetítések… Pontgyűjtő játékok kicsiknek és nagyoknak. Mindenki, aki részt vesz a rendezvényen, ajándékot kap!

Aki teljesít min. 5 környezetvédelmi feladatot (Totó, ökolábnyomszámítás, bringás akadálypálya, kerékpártúra, ökomata, játékok a vízzel, kifestők stb.) részt vesz egy sorsoláson, a nap végén, ahol társasjátékokat sorsolunk ki.



Nyíregyháza, Kossuth tér

10:00 – 12:00 - Bringasuli, Környezeti tanácsadás, kerékpáros totó, tanácsadás: hogyan közlekedjünk télen, kerékpáron

11:00 Kerékpárral Sóstóra – túravezetéssel egybekötött kerékpártúra az Ökojátszóházba



FUTUROBI Ökojátszóház - http://futurobi.hu

Nyíregyháza-Sóstófürdő, Berenát u. 7. (Bejárat a Szódaház u. felől)

10:00 – 18:00

Sok-sok környezetvédelmi játékos feladattal, előadással, filmvetítéssel várjuk a gyerekeket és felnőtteket egyaránt az Ökojátszóházba, mely aznap minden érdeklődő számára ingyenesen nyitva áll.



A rendezvény szervezője:

E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület – www.e-misszio.hu



Partnereink:

Zöld Kerék Alapítvány

Egészséges és Fenntartható Jövőért Alapítvány


http://e-misszio.hu/index.php/rendezvenyek-kampanyok/51-akcio/756-vizes-elhelyek-vilagnapja-2013-februar-2

Tegnap egy fekete harkály vendégeskedett a Fekete István Oktatóközpont körüli erdőben, minden bizonnyal ebédelni jött ugyanis olyan 11.30-tól 13.00 lehetett megfigyelni, miközben bőszen kopácsolt. A messzeségből még 1-2 másik harkály hangját is lehetett hallani, de őket nem tudtam lefotózni.

A fekete harkály testhossza 45-57 centiméter, szárnyfesztávolsága 64-68 centiméter, testtömege 250-300 gramm. Feje teteje vörös, tollruhája fekete. Csőre és szemgyűrűje halványsárga, nyaka karcsú. Magyarországon védett. Eszmei értéke 50 000 Ft, A Vörös-könyv szerint nem fenyegetett besorolású.

Herman Ottó Természetvédő Kör

Acman

Tájvédelmi körzet létesült a Körös-ér mentén




 A vidékfejlesztési miniszter védetté nyilvánított 2128 hektár kiterjedésű, a Körös-ér mentén és a Dorozsma-Majsai homokhát déli részén elhelyezkedő természeti területet. A Bács-Kiskun és Csongrád megyében, Kelebia, Ásotthalom, Mórahalom és Öttömös közigazgatási területén lévő tájvédelmi körzet kialakítása világviszonylatban is egyedülálló természeti értékek megőrzését segíti elő. Közlemény. 

A korábbi Ásotthalmi láprét természetvédelmi terület kb. 90 hektár kiterjedésű területét is magába foglaló, összesen 2223 hektár kiterjedésű tájvédelmi körzet létesítésének célja a Körös-ér mentén, valamint a Dorozsma-Majsai-homokhát déli részén található táji értékek, természetes és természetközeli állapotú növénytársulások, valamint a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek megőrzése.

A tájvédelmi körzet különleges növényfajoknak ad otthont (pl. egyhajú virág, tartós szegfű, homoki kikerics, tarka sáfrány, pókbangó), s a térség állatvilága is egyedülálló: a nagy tűzlepkétől a vöröshasú unkáig, a bölömbikától a cigányrécéig számos védett és fokozottan védett faj él ezeken a tájakon.

A Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésével a délvidéki földikutya [Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis] élőhelyeinek jelentős része is kiemelt természetvédelmi oltalom alá került. A kritikusan veszélyeztetett, mára a kihalás szélére sodródott fajnak mindössze kb. 300 egyede él az egész világon, ebből kb. 200 példány Magyarország területén. A Vidékfejlesztési Minisztérium célja, hogy a faj állománya stabilizálódjon és minél előbb megerősödjön.

A terület védetté nyilvánítása nagyban elősegíti a Szerbiával történő természetvédelmi együttműködést, különösen a délvidéki földikutya védelme terén. A tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzethez közeli, a határ túloldalán található Szelebényi-puszta és a Szabadkai-erdő szintén a délvidéki földikutya élőhelye, e területek a szerbiai természetvédelmi szervek intézkedésének köszönhetően már kiemelt természetvédelmi oltalmat élveztek. A délvidéki földikutya védelme csak a két ország természetvédelmi szerveinek határon átnyúló együttműködésével valósítható meg eredményesen.

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, ezen belül is a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik. Védelmük, fenntartásuk és megóvásuk az állam és mindenki kötelessége.

Magyarországon legutóbb 2009-ben létesült tájvédelmi körzet a Mecsek nyugati részén.

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/kornyezetugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/tajvedelmi-korzet-letesult-a-koros-er-menten

L.K.

Sziasztok!

Az ökológia levlistán tette közzé Exner Tamás erdőmérnök úr a következő cikket a mányi hasadék bedózerolásával kapcsolatban. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület tett feljelentést ismeretlen tettes ellen ebben az ügyben.

Tisztelt Lista!

Hatósági engedéllyel történt a mányi hasadékrendszer bedózerolása. A
Mányi Örsi-hegyen (részben a múlt évszázadi mélyszíni szénbányászat
miatt) a lösszel takart mészkőben sokhektáros területen hasadék- és
barlangrendszer alakult ki, mely egyedülálló mikroklímával rendelkező,
struktúragazdag élőhelykomplexummá vált. A közelmúltban a teljes
rendszert dózerral betemették. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület
ezért ismeretlen tettes ellen rendőrségi feljelentést tett, amelynek
során kiderült, hogy a Közép-dunántúli "Környezetvédelmi" Felügyelőség
a Duna-Ipoly Nemzeti Park előzetes véleményezése után engedélyt adott,
hogy a Vértesi Erőmű Zrt. az egyedülálló élőhelyet betemesse, így az
eljárást megszűntették. A helyszín egykori állapotáról sajnos már csak
fotók tanúskodnak, ezek a www.photobox.de/album/1670294618 oldalon
tekinthetők meg. Az első öt kép az "utána", míg a többi az "előtte"
állapotot mutatja.

Indoklásként a veszélyelhárítás szolgált, ami egy jól bevált érv a
mélygarázsok és áruházbővítések útjában álló idős fák, vagy a
szomszédos országokból átlátogató nagyragadozók ellen is. (Szerencsére
élővizeink veszélyességük mellett gazdasági hasznot is hoznak, ezért
azokat nem kell feltölteni, vagy lefedni, elég a táblakihelyezés, vagy
bekerítésük, de itt akár a közösségi közlekedés rovására támogatott
rendkívül baleset- és életveszélyes autópályákra is ki lehetne térni).

Sajnos az ilyen döntéseket megelőző felmérések rendre suba alatt, a
civil szféra előzetes tájékoztatása nélkül történnek, általában
egyetlen univerzális szakértő által, aki jó esetben pár órás
helyszíneléssel próbálja felmérni az ott található mohák, ízeltlábúak,
kisemlősök és egyéb speciális ismereteket kívánó élőlénycsoportok
fajainak előfordulását, vagy hiányát. Még friss az eset, amikor a
megbízott "szakértő" a véleményezendő tőzegpáfrányos lápot meg sem
találta. A mányi illetékes sem találkozott pl. zöld gyíkkal, árlevelű
lennel, vagy a hasadékrendszerben pihenő  kis patkósdenevérekkel,
amelyek ha túlélték élőhelyük elpusztítását, hajléktalanná váltak.

Az ilyen esetekkel kapcsolatban két javaslatom van:

1. A társadalom felé való nyitás jegyében az illetékes hatóságok,
döntéshozók hozzanak létre egy központi portált, ahol legalább 12
hónappal a tervezett beavatkozás előtt közzéteszik valamennyi
megsemmisítendő természeti terület listáját, időt adva ezzel, hogy az
ott található védendő értékeket helyi ismeretekkel rendelkező,
különböző szakterületű civil specialisták felmérjék és dokumentálják.
A bejárás idejét tegyék nyilvánossá, hogy ahhoz bárki csatlakozhasson!

2. Miközben a védett területekről kiterjedt ismeretek és dokumentációk
állnak az érdeklődők rendelkezésére, addig a gyakran ezekkel
egyenértékű, hanyagságból, konfliktuskerülésből, vagy gazdasági
érdekből kimaradt, nem védett természeti területek többnyire
észrevétlenül és következmények nélkül kerülnek megsemmisítésre. A
nem, vagy hiányosan dokumentált élőhelyek elpusztítása pótolhatatlan
információveszteséggel jár, ezért nagyon fontos lenne az értékes
"védtelen" természeti területeink szisztematikus dokumentálása,
fajlistákkal, fotókkal, videókkal, GPS-adatokkal, eszmei-érték
leltárral. A civil szférának fel kellene vállalnia a nem kis
feladatot, hogy a fiókok mélyén lapuló, értékes magánkutatásokat
egyesítetve, könnyen hozzáférhető, nyilvános, rendszeresen aktualizált
adatbázist hoz létre a nem védett (árnyéklistás) természeti
területekről és a hiányzó felméréseket mielőbb pótolja. Ez az
adatbázis nemcsak dokumentálná az adott élőhely gazdagságát az utókor
számára, de  az illegális, vagy  hatóságilag támogatott rombolás után
is perdöntő bizonyítékot szolgáltatna.

Kérem a tisztelt Listatagokat, hogy levelemet a megfelelő társlistákra
továbbítani szíveskedjenek!

köszönettel: Exner Tamás, erdőmérnök

L.K.

.

A Natura2000-es területek, sőt még a Life-pályázattal érintetett területek esetén komoly problémát okozhat a nem megfelelő pontosságú földtulajdoni nyilvántartás, amely sok esetben akadályozza az eredményes munkát.

A Pásztói-legelő esetén felmerülő egyik legsürgősebben megoldandó feladat, hogy az egyes helyrajzi számú ingatlanok földtulajdoni nyilvántartási lapjairól hiányzik a Natura 2000 érintettséget jelző bejegyzői határozat, emiatt az esetleges új földtulajdonosok megfelelő információk hiányában nem tartják be a kívánt tájgazdálkodási eljárásokat.

A hiányzó bejegyzések okai:

-          a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről jogszabály az eredeti 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet módosítva, új helyrajzi számú ingatlanokat minősített Natura 2000-es területté, és ezekre új ingatlanok tulajdoni lapjára nem vezették fel a változtatást.

-          Natura 2000-es bejegyzésű terület felosztása esetén kialakuló új helyrajzi számmal rendelkező ingatlanok tulajdoni lapjairól is hiányzik a Natura 2000-es minősítés. Ez sajnos a gyakorlatban is megvalósult a Pásztói-legelőn, ugyanis a második legnagyobb területű, nagyjából 100 hektáros földrészlet, amely közel 800 ember osztatlan közös tulajdonában volt, az egyik tulajdonos kérésére felosztásra került, amelynek következtében erről az egyébként a Natura2000-es terület közepén elhelyezkedő területről tulajdoni lapjai nem tükrözik a védettséget.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület ezeket a tapasztalt problémákat, amelyek a természetvédelmi érdek sérülését jelentik, jelezte az illetékes Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak, hogy jelentse a Földhivatalnak a helyzetet, így reményeink szerint hamar megoldódnak a gondok.